A
magyar államháztartás elsődleges kiadásai is magasabbak a régiós
versenytársainál. A jelenlegi kiadás szerkezete nem növekedésbarát:
alacsony a beruházási kiadások és magas a folyó kiadások, ezen belül is a
szociális juttatások aránya.
Az állami kiadások a GDP-hez mérten
Magyarországon kismértékben meghaladják az 50 százalékot, Szlovákiában
41, Lengyelországban 44, Csehországban pedig 46 százalékot tesznek ki. A
kiadások belső szerkezetét tekintve a magyar és a lengyel áll
legközelebb egymáshoz.
A legnagyobb tétel – a szociális védelemre
fordított kiadások – Magyarországon a legmagasabbak a GDP-hez mérten,
18,29 százalékos részaránnyal. A sorban következő Lengyelországban 16,46
százalékot, míg a sor végén álló Szlovákiában 12,24 százalékot tesznek
ki.
A megtermelt jövedelem közszolgáltatásokra fordított
magyarországi 10,32 százaléka duplája a visegrádi országok átlagának. A
gazdasági tevékenységre fordított 5,52 százalék a szlovák és a lengyel
aránnyal egyezik, viszont Lengyelországban 7,55 százalékot tesz ki.
A
szociális kiadások terén többet költ Magyarország nyugdíjra, szociális
ellátásokra, családtámogatásra és munkanélküli ellátásokra, mint a többi
visegrádi ország.
Az egészségügyre 2008-ban már mintegy 1
százalékponttal kevesebbet – 5 százalékot – költött a magyar
államháztartás a visegrádi átlaghoz képest.
Az elemzés végső
megállapítása: a magyar államháztartás jelenlegi kiadási szerkezete nem
növekedésbarát, relatíve alacsony a beruházási kiadások és magas a folyó
kiadások aránya. Magyarország fejlettségéhez mérten általános
közszolgáltatásokra és szociális védelemre az átlagosnál többet,
egészségügyre viszont kevesebbet fordít, míg az oktatási kiadások – és
mára már a gazdasági feladatokra fordított összegek is – nagyjából
átlagosnak tekinthetők.
