A Mathias Corvinus Collegium konferenciáján tartott kerekasztal beszélgetésen. A két előadó véleménye azonban eltért abban, hogy az Országgyűlésnek mikor kellene szavaznia az új alkotmányról.
Salamon László hangsúlyozta: az új alkotmánynak az alapértékeket kell tartalmaznia és nyitnia kell a XXI. századi kihívások felé. A kormánypárti képviselő úgy fogalmazott: a jelenkori alkotmánynak nyitnia kell olyan XXI. századi kihívások fel is, mint a természeti javak és közvagyon védelme.
A kerekasztal beszélgetésen Stumpf István úgy vélekedett: a modern alkotmányozásban úttörő lehet Magyarország, ha egy XXI. századi alaptörvényt készít. Az alkotmánybíró álláspontja szerint fontos kérdés például az, van-e válasza az alkotmánynak arra, hogyan lehet növelni a parlament ellenőrző szerepét úgy, hogy ez ne akadályozza a gyors kormányzást.
Kitért arra: az alkotmányozás szigorúan politikai kérdés, politikai elhatározás és erő kérdése. Véleménye szerint az új alkotmánnyal kapcsolatos viták hatalomtechnológiai kérdésekről szólnak. Hiányolta, hogy nincsenek pontos információk azon kormányzati elképzelésről, mely szerint változtatnának az Alkotmánybíróság előzetes normakontroljára vonatkozó szabályokon. Ennek részleteiről Salamon László sem tudott beszélni. Mint mondta, valószínűleg még nem alakultak ki a végleges elképzelések.
Stumpf István a kerekasztal beszélgetésen kijelentette: április 11-e koherensebb dátum lenne az új alkotmány elfogadásra, mint a Húsvét. Salamon László erre reagálva közölte: téves nézet azt gondolni, hogy az alkotmányos berendezkedést csak az alkotmány szabályozza. Jelezte, az alaptörvény mellett módosítani kell az úgynevezett sarkalatos törvényeket is, ami 2011. végére fejeződhet be, és ezzel fejeződhet be az alkotmányos rendszer kiépítése. Salamon László nem látja okát, hogy ne a tervezett időpontban fogadják el az új alkotmányt.
