Bár az általános nemzetkarakterológia szerint a magyarokra jellemző a pesszimizmus, a Nézőpont Intézet kutatásából az derül ki, hogy meglepően magas Magyarországon a jövőbe vetett bizalom és a reformigény. Átalakításokra a munkanélküli segélyek, a nyugdíjrendszer, az oktatás, az egészségügy, a hivatali ügyintézés és a közösségi közlekedés területein is igény mutatkozik – derül ki az országos reprezentatív minta adataiból.
A magyarok a betegellátás reformját várják a leginkább (92 százalék), a tömegközlekedés átalakítását pedig a legkevésbé (69 százalék). Az idősebb korosztály tart leginkább a megújulástól.
A nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban továbbra is magas a várakozás (az összes megkérdezett 77 százaléka szerint szükség van átalakításra). A nyugdíjasok 70 százaléka, a munkanélküliek 78 százaléka, a munkahellyel rendelkezőknek pedig 83 százaléka érzi a nyugdíjreformok szükségét. Az állami hivatali ügyintézés és az oktatási rendszer a megkérdezettek 70-73 százaléka szerint szorul átalakításra.
Hiába a pártpolitika feletti rég nem látott egyetértés a reformok szükségességével kapcsolatban, a megújítás kritikus pontjai lehetnek a konkrét strukturális átalakítások. A gyors hivatali ügyintézés miatt például nem, a minőségi betegellátásért viszont hajlandóak lennénk több időt is utazni.
2011. február 7. és 10. között készült felmérés alapján nőtt az élen álló Orbán Viktor (+1,73) és Navracsics Tibor (+0,98), többségében pedig tovább csökkent az őket követő többi politikus alkalmassági indexe. Matolcsy György áll a harmadik helyen, Semjén Zsolt a negyedik, Pintér Sándor és Kövér László pedig az ötödik és hatodik helyezést érte el állami vezetői alkalmasságuk alapján
A Fidesz, a Jobbik és az LMP támogatottsága nem változott az elmúlt hónap során. Az MSZP viszont veszteséget könyvelhet el. A kormánypártokkal az összes megkérdezett 46 százaléka, az MSZP-vel 12 százaléka, a Jobbikkal és az LMP-vel pedig 7 és 4 százaléka szimpatizál. Most vasárnap a Fidesznek újra lehetősége nyílna a parlamenti helyek kétharmadának feltöltésére, hiszen 56 százaléknyi potenciális szavazóra számíthatnának, míg a szocialisták 22 százalékra, a Jobbik 11, a Lehet Más a Politika pedig 8 százalékra.
