“Fel kell gyorsítani a bérkompenzációt a magánszektorban, hogy senki ne kereshessen rosszabbul az új adórendszer miatt” -mondta Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője hétfőn. Hozzátette: a kabinet a gazdasági érdekképviseletekkel közösen akciócsoportot hozott létre, így gondoskodik arról, hogy a magánszférában se csökkenjen senkinek a fizetése.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára hangsúlyozta: nagy meglepetésként érte a bérkompenzációra vonatkozó miniszterelnöki bejelentés, a bérkompenzációról a munkaadói érdekképviseletekkel nem egyeztetett a kormány.
A főtitkár kifejtette: az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tavaly kötött bérmegállapodás alapján – kötelező elemként – a minimálbért és a garantált bérminimumot minden magyar vállalkozó kifizeti munkavállalóinak. A megállapodás értelmében a harmadik elem, vagyis a 4-6 százalékos béremelés csak egy ajánlás, amelynek csak “különböző peremfeltételek teljesülése esetén van létjogosultsága”. Idézett a megállapodásból, amely szerint “a helyi bértárgyalásokon a szociális partnerek vegyék figyelembe a vállalkozások verseny-, jövedelemtermelő és költségviselő képességét, valamint kiemelt szempontként kezeljék a foglalkoztatás biztonságát, illetve javítását”.
A főtitkár kiemelte: az OÉT bérmegállapodás idején pontosan lehetett tudni, hogy milyen adórendszer és költségvetés lesz Magyarországon, illetve hogy az adórendszernek lesznek nyertesei és vesztesei. Az adótörvényt a kormány a parlamentben elfogadta, most azonban “kezdenék áttolni a felelősséget az üzleti szféra munkáltatóira”.
Emlékeztetett: a bérmegállapodást a kormány részéről Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár is aláírta. Ezt az ajánlást nem lehet kötelezővé tenni, csak jogi eszközökkel lehet kikényszeríteni – vélekedett a VOSZ főtitkára. Az állam nem presszionálhat ott, ahol nem tulajdonos – tette hozzá a főtitkár.
Dávid Ferenc szerint az OÉT keretein belül kellene megvitatni a részleteket a szociális partnerekkel. Hangsúlyozta: a munkaadói szervezetek, köztük a VOSZ eddig partneri szellemben működtek együtt a kormánnyal, és ugyanezt a partnerséget várják el a kormánytól.
Beszélt arról is, hogy a vállalkozói szférában a bérfejlesztések döntő többsége “bizonytalan gazdasági helyzetben” valósult meg tavaly és ez így lesz az idén is. A vállalkozók év elején elkészítik az aktuális évre vonatkozó üzleti tervüket, és a szabályozási környezet változását, valamint a piaci helyzetet figyelembe véve döntenek a bérfejlesztésről. A bérfejlesztés gyakran csak a második negyedévre, vagy a második fél évre alakul ki – mondta. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják: a vállalkozások mindig a bérajánlás fölé mentek az emelésben.
A főtitkár szerint megoldás lehetne az, hogy – amint erre korábban már volt példa – a bérkompenzációra a Munkaerő-piaci Alapból lehetne forrást biztosítani a munkáltatóknak.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke elmondta: álláspontjuk szerint is probléma, ha a munkavállalók ugyanazért az elvégzett munkáért kevesebb fizetést kapnak idén mint tavaly. Az ügyvezető társelnök szerint erre megoldást kell találni, azonban nem úgy, hogy a kormány kötelezi a vállalkozókat a béremelésre. Ő is emlékeztetett az OÉT-bérmegállapodásra, és arra, hogy a 4-6 százalékos emelés nem kötelező, csak ajánlás jellegű, minden munkaadó adottságainak megfelelően emeli a béreket.
A kis- és közepes vállalkozásoknak is érdekük, hogy motivált legyen a munkaerő, és a kkv-k keresik a béremelési lehetőségeket, amely nem biztos, hogy “béroldalról” következik be, lehet hogy a caféteria növelésével, vagy épp “nem látható módon” emelik a béreket – mondta Vadász György.
Hangsúlyozta: előzetesen az OKISZ-szal sem egyeztetett a kormány erről a lépésről, azonban azt remélik, hogy a csütörtökön rendezendő vállalkozásfejlesztési tanács ülésen szóba kerül a téma.
