Az oktatási, szociális és egészségügyi intézményekben dolgozók bérhiánya mintegy 1,2 milliárd forint – mondta el a bér- és adómonitoring bizottság KDNP-s tagja.
Hozzátette: a kormány most azt tudja vállalni, hogy a négy nagy történelmi egyháznak és az ilyen feladatokat vállaló kisegyházaknak ezen összegnek a felét, 600 millió forintot rendelkezésre bocsát. Így az érintett dolgozók következő bérfizetési papírján már legalább az a nettó összeg szerepelhet, ami decemberben. A döntés több tízezer embert érinthet – mondta.
Pálffy István tájékoztatása szerint az erről szóló tárgyalások kedden megkezdődtek Jávor András, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma közigazgatási államtitkára és Szászfalvi László, a közigazgatási tárca egyházügyekért felelős államtitkára részvételével.
A felek megállapították, hogy ezekben az intézményekben a bérkiegészítésre ugyanúgy szükség van, mint a közszféra bármely más területén – közölte a kereszténydemokrata politikus.
Kitért arra is, hogy a bérkiegészítés fennmaradó részének biztosítása, ütemezése a tárgyalások következő szakaszában „rajzolódhat ki”. Van egy olyan kormányzati elképzelés, hogy a zárszámadási törvénynél kompenzálják ezt az összeget – fogalmazott a kormánypárti politikus.
Beszélt még arról az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született ajánlásról is, amit a munkáltatók eddig nem érvényesítettek. E téren az az álláspontjuk, hogy a szakszervezeteknek nem a kormányra kell mutogatni, hanem ki kell tudni „verekedniük” érdekérvényesítő eszközökkel a munkavállalóknak a kiegészítést. A kormány részéről az merülhet fel – ezt a bér- és adómonitoring bizottság vizsgálja -, hogy egy módosítással bizonyos jövedelemhatár alatt kivezessék a szuperbruttót a rendszerből. Ez azoknak a gyermektelen munkavállalóknak a problémáját oldaná meg, akik minimálbér és 290 ezer forint alatt keresnek.
Az üdülési csekk megadóztatása miatt kialakult helyzetet szintén vizsgálja a bizottság – tette hozzá Pálffy István.
