Egy nyári törvénymódosítás szerint két év múlva megszigorítanák a felvételi követelményeket, ennek pontos tartalmát 2010. október 30-ig miniszteri rendeletben kellett volna kiadnia a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának (NEFMI). Az oktatásért felelős államtitkárság azonban a mai napig nem tette közzé a rendeletet. (Korábban többször írtunk arról, milyen trükkökkel próbálta a tárca legalizálni a mulasztásos törvényszegést.) Információink szerint e héten végre megtudják a most másodikos gimnazisták, miből kell készülniük a 2013-ban esedékes felvételihez.
Az fn.hu birtokába jutott – a napokban kihirdetendő – kormányrendelet legfontosabb részei a függelékek, amelyekben egyrészt felsorolják tételesen, képzési területenként azokat a szakokat, ahol módosulnak a felvételi követelmények, vagyis, ahová emelt szintű érettségit kell tenni 2013-ban a bekerüléshez.
Műszaki egyetemre nem kell emelt szint
Két emelt szint csak néhány szakra lesz előírás. Általános orvos, gyógyszerész és fogorvos (egységes, osztatlan) szakokra biológiából és fizikából vagy kémiából kell a nehezített vizsgán megfelelni, állatorvosira biológiából és kémiából. (E szakokon egyébként már idén is követelmény egy emelt szintű matúra.)
A jogász, bölcsész (például magyar, történelem, nyelv, és néprajz, vagy pszichológia szak), gazdaságtudományi és társadalomtudományi területek egy részén egy emelt szintű érettségi lesz a belépő, míg a többi területen nem változnak a követelmények. Megkövetelik matematikából a nehezített vizsgát az alkalmazott közgazdaságtan és a gazdaságelemzés szakokra, a jogászok választhatnak egyet a magyar, a történelem és a nagyobb idegen nyelvek közül.
A rendelet legújabb változata (ellentétben az őszi ki nem hirdetett változattal) azonban nem érinti a műszaki területeket, tehát nem ír elő szigorítást. A mérnök hallgatóknak nem szükséges sem az emelt szintű matematika, sem a fizika vagy kémia érettségi.
A tervek szerint 2014-től életbe lépő új felsőoktatási törvény viszont két emelt szintű érettségit ír elő a felsőoktatásba jutáshoz. Így, mondjuk 2014-ben a műszaki főiskolákon lesz egy második évfolyam, aki középszintű érettségivel, közepes tudással kerülhetett be, és lesz egy első évfolyam, aki vette a két emelt szint-akadályt.
A piac is szabályoz
Nem teljesen érthető, miért pont a megjelölt szakokon vezetik be a szigorítást. 2010-ben a gazdaságtudományi képzésekre akart bejutni a legtöbb felvételiző, a jelentkezési toplistában a második helyen a turizmus-vendéglátás, a harmadik a nemzetközi gazdálkodás alapszak állt. Népszerű volt a pénzügy és számvitel, illetve a kereskedelem és marketing is. A legvonzóbb alapszakok között volt a műszaki menedzser, a villamosmérnöki, de az ápolás-betegellátás szak és a pszichológia alapszak is. Töretlen volt a népszerűsége a kommunikációnak és az andragógiának is. E népszerű szakokra való bekerülési követelmények ugyanakkor jórészt nem változnak. Legalábbis a kormány nem ír elő emelt szintet.
Erre azonban sok helyen nincs is szükség. A korábbi években sem követelték meg az egyetemek mindenütt az emelt szintű vizsgákat, spontán módon mégis ez volt a bekerülési küszöb. 2009-ben azok közül, akiket az orvosi és az állatorvosi egységes, osztatlan képzésekre, államilag támogatott helyekre vettek fel, szinte mindenkinek volt legalább egy emelt szintű érettségije. A felvett (államilag támogatott) jogászok 84 százaléka, az építészek 78 százaléka szintén a nehezebb vizsgát választotta. A bölcsészeknél ez az arány 77, a gazdasági képzési területen pedig 66 százalékos volt. A slágerszakokra való bejutáshoz a többletpontokért tehát érdemes volt eddig is hajtani.
Öregebbeknek nem kelt emelt szint
A hamarosan a kormány elé kerülő javaslat rögzíti azt is, hogy már 2012-től a jelenlegi 40 pontról 50 pontra nő az emelt szintű érettségiért járó többletpontok száma, továbbá azt is, hogy a felvételi eredményekbe már jövőre beleszámít egy természettudományos tárgy is. A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből kell kiszámolni.
A rendelet alapján a számítást öt tantárgy – a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó két (tanult) év végi érdemjegyeinek, valamint egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy utolsó két (tanult) év végi eredményeinek, vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy – eredményeiből kell elvégezni.
Kivételt is megfogalmaz a javaslat: azoknak egyetlen tárgyból sem kell emelt szintű vizsgát tenniük, akik még a kétszintű érettségi 2005-ös indulása előtt fejezték be középfokú tanulmányaikat, és már van felsőfokú végzettségük. Eddig a felsőoktatási intézmények maguk dönthették el, hogy kérnek-e emelt szintű érettségit, vagy elegendőnek tartják a középszintű vizsgát.
Át kell dolgozni a helyi tantervet
A rendelet leírja azt is, hogy a változásokhoz igazodva a magyar középiskoláknak át kell dolgozniuk a helyi tantervük 11-12. évfolyamra vonatkozó fejezeteit annak érdekében, hogy 2012-től eleget tudjanak tenni az emelt szintre történő felkészítés követelményeinek. A középiskolák fenntartóinak biztosítaniuk kell a jelentősen megnövekedő szakórák megszervezéséhez a feltételeket.
Arra is kitértek az alkotók, hogy a közoktatási intézmények működésében biztosítani kell az emelt szintű érettségi iránt megnövekvő igény feltételeit. Amennyiben az emelt szintű érettségik száma az előzetes becsléseknek megfelelően mintegy négyszeresére növekszik, ennek súlyos költségvetési kihatásai lesznek 2013-tól kezdve – írják. A jelenlegi 27 ezer emelt szintű vizsgához képest ekkor megjelenő mintegy 80 ezer emelt szintű vizsga megszervezésének teljes költsége az Oktatási Hivatal és a szaktárca forrásaiból kerül finanszírozására, a középiskolák fenntartóira ebből a költségből semmi nem hárítható át.
Kétmilliárd vagy 200 millió
A dokumentum szerint mintegy kétmilliárd forintos többletet igényelne az új rendszer. Itt valószínűleg nem számoltak azzal, hogy ha valaki nem emelt szintű vizsgát tesz, akkor középszinten érettségizik, s ennek éppúgy van költsége. Az eltérés annyi, hogy az egyik költség az Oktatási Hivatalnál jelentkezik, a másik a fenntartóknál. Mindez egyszerű forrásátcsoportosítással valószínűleg kezelhető lenne. Így máris 100-200 millió forintos többletköltségről volna „csak” szó.
Az új felsőoktatási törvény ugyanakkor két emelt szintű vizsgát írna elő, s mindez tényleg milliárdos többletköltség lenne. Kétséges azonban, hogy a diákok képesek lesznek két nehezebb vizsgát teljesíteni, ez esetben viszont visszaeshet a vizsgázók száma. Aki nem tud ugyanis két emelt szintű matúrát letenni, az egyet sem fog.
