Tízezrek jelentkeztek a slágerszakokra

2010-ben több mint 140 ezren célozták meg a felsőoktatást, és több mint a kétharmaduk, pontosan 97 706 fő nyert felvételt a „rendes” eljárásban (a pótfelvételizőkkel együtt a számuk jócskán meghaladja 100 ezret). 2009-ben még a felvételizők 74 százaléka járt sikerrel. A felvettek valamivel több mint fele az alap- vagy egységes, osztatlan képzés nappali munkarendjén kezdhette majd meg a tanulmányait – áll az Educatio Nonprofit Kft. adataiban. A mesterképzésben a nappalira és a levelezőre felvettek száma közel azonos volt tavaly. A felsőfokú szakképzésre bekerült 12 ezer hallgató legtöbbje pedig nappalis lett. Tovább csökkent viszont az esti tagozatra és a távoktatásra felvételt nyertek aránya.

Marketing, kommunikáció, andragógia

2010-ben a gazdaságtudományi képzésekre akart bejutni a legtöbb felvételiző, akkor a gazdálkodási és menedzsment alapszak (bachelor vagyis BSc-szak) nyerte a „versenyt”, csaknem 14 ezren jelentkeztek. A ponthatár is elég magas volt ezen az alapszakon: a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) az államilag támogatott nappali képzésre csak azok juthattak be, akik elérték a 453 pontot. (A 2010-es ponthatárok itt olvashatók!)

A jelentkezési toplistában a második helyen tavaly a turizmus-vendéglátás állt, csaknem tízezer felvételizővel. A Szolnoki Főiskolán a turizmus és vendéglátás szakra 394, a BCE ugyanezen képzésére azonban 446 ponttal lehetett csak bejutni. A költségtérítéses levelező alapszakokra viszont már a minimumpontszám (200 pont) is elég volt az ország több intézményében.

A dobogó harmadik fokán a nemzetközi gazdálkodás alapszak állt több mint hétezer jelentkezővel, és itt született a legmagasabb ponthatár, a Corvinuson a magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapszakon (a nappali, államilag támogatott képzésen) 462 pont kellett a felvételhez.

Népszerű volt a pénzügy és számvitel, illetve a kereskedelem és marketing is. A legvonzóbb alapszakok között volt a műszaki menedzser, a villamosmérnöki, de az ápolás-betegellátás szak és a pszichológia alapszak is. Ez utóbbi képzésre a Károli Gáspár Református Egyetemre volt a legnehezebb bejutni, 456-nál húzták meg a ponthatárt. Érdekes, hogy erre az alapszakra a Szegedi Tudományegyetemre a költségtérítéses nappali képzésre 416, az államilag támogatott levelezőre pedig 415 pontot kellett teljesíteni a jelentkezőknek.

Töretlen volt a népszerűsége a kommunikációnak és az andragógiának, mindkét szakra körülbelül hatezer fiatal pályázott 2010-ben. Médiatudományt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) csak azok kezdhettek tanulni, akik elérték a 452 pontot, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), illetve a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF) viszont „csak” 441 pontnál húzták meg a határt.

Nehéz volt a bejutás a jogi és orvosi szakokra

A jogi pálya az elemzők szerint egyre telítettebb, mégis nagyon sok fiatal próbált bekerülni: 2010-ben összesen közel 6800-an jelentkeztek a jogász osztatlan képzésre. A jogászképzésben is magasra tették a lécet: az ELTÉ-n 426, a Károli Gáspár Református Egyetemen 415, Miskolcon pedig ennél egy ponttal több kellett tavaly ahhoz, hogy hallgatóvá váljon valaki.

2010-től tették kötelezővé az emelt szintű érettségit az orvosi, fogorvosi, gyógyszerész, valamint állatorvosi egységes, osztatlan képzések esetében. A ponthatárokat ez nem „dobta meg”, ugyanis akik a korábbi években ezekre a szakokra pályáztak, már akkor is a többletpontokat érő emelt érettségit választották. A Semmelweis Egyetemen az általános orvos szakra 434, a Pécsi Tudományegyetemre 418, Szegedre és Debrecenbe pedig egyaránt 419 pont kellett az államilag támogatott képzésben való részvételhez.

A tanárképzés toronymagasan vezetett

A mesterszakok (MSc vagy MA) közül a tanári volt a legkelendőbb: 6700-nál is többen jelentkeztek tavaly. A második és a harmadik helyen álló vezetés és szervezés, illetve nemzetközi tanulmányok mesterszakokra összesen is csak feleannyian adták be 2010-ben a lapjukat.

A gazdasági MSc-képzések (pénzügy, marketing, HR, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, illetve vállalkozásfejlesztés) mellett több bölcsész és társadalomtudományi szak is szerepelt a toplistában: sokan felvételiztek közigazgatás, kommunikáció, pszichológia, szociológia vagy andragógia szakra. Tavaly először egy természettudományi mesterszak, a biológia is a legnépszerűbb 15 közé került.

20 százalékkal többen jelentkeztek felsőfokú szakképzésre

A felsőfokú szakképzésekre 20 580-an jelentkeztek tavaly, 20 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A legtöbben az idegenforgalmi szakmenedzser szakképzést célozták meg, 3412 diák jelentkezett.

A csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó, valamint a vendéglátó szakmenedzser állt a virtuális dobogó második és harmadik fokán, 1800, illetve 1500 jelentkezéssel. A top 10-ben több gazdasági – mint banki szakügyintéző, pénzügyi szakügyintéző és logisztikai szakügyintéző – képzés is szerepelt. Ezek mellett a népszerű alapszakok felsőfokú szakképzési „változataira” is sokan jelentkeztek, például az intézményi kommunikátor, a web-programozó és a reklámszervező szakmenedzser is szerepelt a toplistában.

Az ELTE vette fel a legtöbb hallgatót

A karok közül az ELTE Bölcsészettudományi Kara (BTK), valamint a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara vette fel a legtöbb nappali munkarendű alap- vagy egységes, osztatlan szakos hallgatót. A dobogó harmadik fokán az ELTE Természettudományi Karát találjuk, de további öt karon is ezer főnél többen kezdhették majd meg a tanulmányaikat 2010 szeptemberében.

A mesterképzésben az ELTE két kara, a BTK és a Pedagógiai és Pszichológiai Kar, továbbá a BCE Gazdálkodástudományi Kara „állt” a dobogón. A listát az ELTE, a Corvinus, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Műegyetem karai uralták, de figyelemre méltó, hogy két művészeti egyetem, a Moholy-Nagy Egyetem és az Zeneakadémia is a top 20-ba tudott kerülni.