A tavaly októberi vörösiszap-katasztrófát követően az embereken a teljes kétségbeesés és zavarodottság uralkodott el, mostanra azonban újraindult az élet az iszapömlés által sújtott településeken, “ami most itt látható, az maga a csoda” – mondta Nagy Anna kormányszóvivő az iszapkatasztrófa helyszínén tett sajtóbejárást követően Kolontáron. A kormányszóvivő köszönetet mondott a kabinet nevében a katasztrófavédelemnek és minden szervezetnek, bizottságnak, amely nagy figyelemmel és törődéssel dolgozott a helyreállításon.
Utalt arra, hogy a Magyar Kármentő Alapban összegyűlt mintegy 1,8 milliárd forint felhasználása kapcsán kételyek alakultak ki a közvéleményben. Leszögezte: nem arról van szó, hogy a kormány vagy kártalanítja az embereket, vagy közösségi fejlesztéseket valósít meg, hanem arról, hogy ezek mindegyike megvalósul.
A kormány által megígért kártalanítás zajlik, épülnek a lakóparkok, de a települések további működéséhez, a közösségek létéhez nélkülözhetetlen a játszótér, óvoda vagy orvosi rendelő. Az újjáépítés a kormány által megjelölt június 30-i határidőre befejeződik, erről most mindenki, aki korábban kételkedett, meggyőződhetett – tette hozzá.
Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos elmondta, hogy ha a külterületek kármentesítése, a vizek védelme azt indokolja, javaslatot tesznek a veszélyhelyzet meghosszabbítására Veszprém megyében, jelenleg azonban ennek szükségességét még nem lehet megítélni. Hozzátette, hogy a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. állami felügyelete – így a kormánybiztosi megbízatás is – a veszélyhelyzet időtartamáig szól. A veszélyhelyzetet korábban március 31-ig terjedően rendelte el az Országgyűlés az ajkai zagytározó tavaly októberi gátszakadása miatt.
A kolontári és devecseri lakópark megtekintése után tartott sajtótájékoztatón a kormánybiztos azt mondta: nagyon nehéz időszakon van túl a térség, a katasztrófa 10 ember halálát okozta, 265-en megsebesültek. Az elmúlt négy hónap nagyon intenzív munkával telt el; a rendőrség, az egészségügyi szolgálat, az önkormányzatok, a különböző hatóságok és a helyi képviselő-testületek közös munkájának eredménye lesz, hogy élhetővé válnak a térség települései – tette hozzá.
Bakondi György szólt arról is, hogy a vörösiszap-katasztrófa példa nélküli helyzetet okozott, amelyet a magyar katasztrófavédelem világelsőként kezelt, és ennek során az egész rendszert továbbfejlesztette. Elmondta, hogy az új katasztrófavédelmi rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó koncepció társadalmi vitája január végére befejeződött, az Országgyűlés június végén megszavazhatja a veszélyhelyzeti intézkedések, a megelőzés és a helyreállítás-újjáépítés rendszeréből álló, illetve az egységes iparbiztonsági hatóságot megteremtő törvénycsomagot.
Kérdésre válaszolva közölte: a Mal Zrt.-vel szemben indított peres eljárás során az államnak nem érdeke, hogy “térdre kényszerítse” vagy csődbe juttassa a gyárat, és ezzel közvetve hatezer ember munkáját sodorja veszélybe. Hozzátette, hogy az állam a katasztrófa következtében keletkezett nem vagyoni károk esetében nem tud helytállni.
Véleménye szerint a helyreállítás és az újjáépítés pártpolitikai csatáktól mentes, a térségben történő eseményeket egy ország követi, a nemzeti összefogás rendszeresen érezhető.
