Az alkotmányozás nem folytatható le addig értelmesen és eredményesen, amíg nem tudjuk, melyek azok az értékek, amelyek iránt a társadalom elkötelezett – jelentette ki Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke Egerben. A bejelentett alkotmányozási ütemezés ismeretében, a rövid idő miatt a lényegre kell koncentrálni; másra amúgy sem volna idő, sőt, félő, hogy az alapfeladatra sem – közölte Paczolay, amikor megnyitotta az Agria Universitas Egyesület közéleti akadémiáját.
Ugyanakkor – tette hozzá -, miközben alkotmányozó, vagyis kétharmados többsége van a jelenlegi kormánynak, az alaptörvényben szereplő szabadságjogok arra is szolgálnak, hogy a demokratikus többség akaratát korlátozzák. Vagyis ebben nem várható döntő változás – mondta.
Paczolay Péter azzal kapcsolatban, hogy az Agria Universitas Egyesület civil kezdeményezésre jött létre, úgy vélekedett: ma sokkal előrébb tartana az ország, ha előrébb tartanánk a civil társadalom kiépítésében. Ugyanis Magyarországon a hatalom gyenge civil társadalommal “áll szemben”. A sikeres részvétel a közéletben az utóbbi években egyre inkább és egyre többek számára a hatalomtechnikai eszközök hatékony alkalmazásával válik azonossá. Ez így elfogadhatatlan, mert a hatalomtechnika eszköz, és nem cél. Miközben hatalomtechnika nélkül a legnemesebb célok megvalósítása is kudarcba fullad, a hatalomtechnika önmagában nem csak értéktelen, hanem egyenesen veszélyes – jelentette ki.
Az évnyitót követő közéleti klubban az Alkotmánybíróság elnöke hangsúlyozta: nem ért egyet azzal a tézissel, hogy a jelenlegi alkotmány rossz, az új pedig tökéletes lesz. Emlékeztetett, hogy az alapjogi szabályozás kritériumait, mint a szabadság, demokrácia, emberi jogok, a jogállamiság elvei, a népszuverenitás, vagy a bírói függetlenség, nemzetközi joganyag, többi között ENSZ-határozatok tartalmazzák, illetve figyelembe kell venni az európai uniós szabályozást is. Ezek – a jelenlegihez hasonlóan – tartalmi részei lesznek az új alkotmánynak is – fűzte hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy a hosszú vagy a rövid alkotmány a megfelelő, úgy vélekedett: amennyiben egy alkotmány rövid, akkor a hézagokat a bírósági döntéseknek kell kitöltenie, alakítania. Mint mondta, magánvéleménye szerint az új alkotmány kihirdetésének időpontját szerencsésebb lett volna az április 25. helyett az 1848. április 11-én elfogadott törvények évfordulójára tenni, mint egy húsvéthétfői “folklórnaphoz” kötni, ugyanis az áprilisi törvények jelentették a modern magyar polgári jogállam megszületését – mondta Paczolay Péter.
Heteken belül megkezdi az Alkotmánybíróság a nyugdíjtörvénnyel, illetve a médiatörvénnyel kapcsolatos beadványok tárgyalását – mondta az MTI kérdésére Paczolay Péter. Mindkét ügycsoporttal kapcsolatban százas nagyságrendű beadvány érkezett. Mivel különösen a médiát érintő törvények szövege nagyon hosszú, várhatóan hónapokig kell várni az alkotmánybírósági döntésre – tette hozzá.
