Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője szerint Orbán Viktor beszédében a közelmúlt és a jelen folyamataihoz adott értelmezési keretet, továbbá az egész kormányzati ciklusra is egyértelmű menetrendet vázolt fel. A kormányfő által “megújulásként” említett folyamat középpontjába a “nemzeti szellemet”, az államadósság-csökkentését és a munkahelyteremtést állította, és közben igyekezett az érzelmekre ható, szimbolikus képeket használni – fejtette ki.
A Nézőpont Intézet munkatársa úgy látja, az államadósságnak szóló “hadüzenet”, illetve a “mindenkinek dolgoznia kell” jelszó fókuszba helyezése már a nyilvánosság, “elkövetkezendő gazdaságpolitikai intézkedésekre” való felkészítésére szolgált. Az elemző itt kiemelte, hogy a miniszterelnök a gazdasági válságról nem mint egy “lefutott meccsről”, hanem mint “megvívandó küzdelemről” beszélt.
Szánthó Miklós arra számít, hogy a jövő héten esedékes parlamenti évadnyitón, illetve a február 28-án véglegesíteni tervezett reformprogram bemutatóján hallhatunk majd több információt a kormány jövőre vonatkozó konkrét döntéseiről.
Kern Tamás, a Századvég Alapítvány tudományos főmunkatársa “motivációs beszédként” jellemezte az Orbán Viktor által elmondottakat. Mint mondta, a kormányfő egy korszakot lezáró “közös tervről beszélt”, amelynek konkrétumait feltételezhetően – a tavaly novemberi költségvetési vitához hasonlóan – az Országgyűlés üléstermében fejti majd ki részletesen.
A Századvég szakértője szerint a miniszterelnök ehhez a beszédhez három “tartalmi előzetest” is szolgáltatott hétfőn. Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy szükség van a veszély elhárítására az adósságcsökkentés területén, továbbá megindokolta, miért van szükség új, az “újjászületést szimbolizáló” alkotmány elfogadására, amibe szerinte – eddig nem hangoztatott módon – 1956 szimbolikáját is meg kell jeleníteni – mutatott rá Kern Tamás.
Kiemelte: a kormányfő beszéde alapján a munka területén is valódi szemléletváltásra lehet számítani, az új, feketegazdaságot leépíteni hivatott munkakultúra megteremtése ugyanakkor Orbán Viktor szavai szerint is számtalan konfliktussal jár majd.
Kern Tamás aláhúzta továbbá, hogy a miniszterelnök országértékelésében kormányzásának “tétjét is megemelte”, mivel bár igyekezett hangsúlyozni, hogy csak “emberi tervek” vannak a birtokában, de ezzel egy időben azt is kijelentette, hogy azok sikertelensége esetén mind gazdasági, mind politikai értelemben “visszatérhet a múlt”.
Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője mindenekelőtt “szimbolikusnak” ítélte a kormányfő által elmondottakat, ami szerinte a “korábbiakhoz hasonlóan nem egy konkrét cselekvési programot”, hanem egy átfogó keretet kívánt biztosítani az elmúlt év politikai történéseihez, a kritikusabb hangvételű bel- és külföldi értelmezésekkel szemben.
Emlékeztetett továbbá arra is, hogy Orbán Viktor idén kilenc év után először, az Európai Uniós soros elnökségét betöltő ország vezetőjeként mondta el országértékelését, amelyben így – a korábbi évekhez képest – nem az “offenzív elemek”, hanem a pozitív üzenetek domináltak.
A Magyar Progresszív Intézet munkatársa szerint a miniszterelnöki értékelés ettől függetlenül tartalmilag és retorikailag sem mutatott újdonságot; Orbán Viktor alapvetően a kormány korábbi üzeneteiből válogatott, “példaértékű sikertörténetként” bemutatva annak munkáját. Egyszerű, de páratlanul hatékony kommunikációs elemnek nevezte ugyanakkor a választók interneten feltett kérdéseinek idézését, ami azt üzente, hogy a “kormányfő közel áll a hétköznapi emberekhez”.
Filippov Gábor úgy gondolja Orbán Viktor szavaiból érezhető volt a “túlzott várakozások csillapításának szándéka” is, vagyis szerinte a miniszterelnök szavai mögött “hosszú és kemény küzdelem ígérete rajzolódott ki”. A kormányfő azonban az alagút végén lévő fényt is felvillantotta azzal, hogy 2014-et már a gyarapodás évének nevezte – fűzte hozzá.
