Az általános jogutódlás miatt a hallgatók jogviszonya változatlan lesz, ugyanakkor az oktatói létszám alakulását a közszolgálati egyetem “oktatási, kutatási és gazdálkodási stratégiája fogja meghatározni” – közölte Kis Norbert József, a Nemzeti Közigazgatási Intézet főigazgatója, akit idén január 1-jei hatállyal neveztek ki miniszteri biztossá a
Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapításáról szóló kormányhatározat
végrehajtásának tárcaközi koordinálására, valamint az átalakulással
kapcsolatos ügyek egyeztetésére létrejött tárcaközi munkacsoport
vezetésére.
Összehangolt közszolgálat a cél
A miniszteri biztos a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozását azzal indokolta, hogy a kormány a közszolgálaton belül a polgári közigazgatás, a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományában a korábbiaknál összehangoltabb és tervezettebb utánpótlásképzést akar megvalósítani.
Ezt a célt szerinte az említett három állami fenntartású felsőoktatási intézmény – a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE), a rendvédelmi és rendészeti felsőoktatást képviselő Rendőrtiszti Főiskola (RTF) és a Budapesti Corvinus Egyetemtől különváló, a közigazgatási felsőoktatást alaptevékenységként folytató Közigazgatás-tudományi Kar (BCE KIK) – egyesülése, az intézményi hagyományok megőrzése mellett, szoros oktatási és kutatási integrációval biztosíthatja.
Az egyetem megalakulását az Országgyűlés által márciusban elfogadandó létesítési és átalakulási törvény, valamint a júniusban elfogadandó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezetéről és működéséről szóló jogszabály rendezi majd – közölte Kis Norbert József, hozzátéve, hogy mivel a három egyesülő intézmény a Magyar Akkreditációs Bizottság által akkreditált, integrációjuk nem igényel újabb eljárást.
A mostani hallgatóknak alig jelent változást
A miniszteri biztos kifejtette: a közszolgálati egyetem 2012. január 1-jén kezdi meg működését, vagyis a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara 2012. január 1-jétől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretében, annak karaiként – a képzési szerkezetüket megőrizve – fognak működni. A jogelőd és a jogutód intézmény között teljes jogi folytonosság lesz. Így a tanulmányaikat a jogelődnél megkezdő hallgatók eredeti szakjukon, a választott intézményben folytatják tanulmányaikat. Diplomájuk, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a jogelőd intézmény szerinti kar állít majd ki, tartalmazni fogja a jogelőd intézmény nevét is. Az általános jogutódlás miatt a hallgatók jogviszonya, valamint érdekképviselete az intézményvezetésben ugyancsak változatlan lesz.
Arra a kérdésre, hogy az egységes intézményben is ugyanazzal az oktatói létszámmal számolnak-e, mint a most még különállókban, Kis Norbert József azt válaszolta: “az oktatói létszám alakulását az egyetem oktatási, kutatási és gazdálkodási stratégiája fogja meghatározni”.
Új képzések 2013-tól indulhatnak
A képzési rendszer átalakítását az új egyetem és a fenntartók által közösen meghatározott képzési stratégia határozza majd meg. 2012-től a három kar eredeti képzési kínálatát követi, új képzési programok 2013-tól indulhatnak – a megfelelő akkreditáció után – felmenő rendszerben – közölte.
A közszolgálati egyetem a ZMNE, az RTF és a BCE KIK campusán fog működni. Hosszabb távra azonban – folytatta – az egyetem kidolgozza “az infrastruktúra ésszerűsítésének stratégiáját, amely közös épületek hatékony kihasználását is tartalmazhatja”.
Az új egyetemet rektor vezeti, döntéshozó testülete a szenátus. Az átalakítás előkészítésében 2010 júniusától részt vesznek az érintett intézmények vezetői, és egyeztetés folyik a hallgatói önkormányzatokkal is – tájékoztatott a miniszteri biztos, aki június 30-ig tölti be a tisztséget.
