A kormányfő bejelentette, hogy 2011 végére az állami nyugdíjrendszer át fog állni az egyéni számlán vezetett rendszerre. Az erről szóló és konkrét menetrendet tartalmazó előterjesztést szerdán hallgatta meg a kabinet. A kormányfő tervei szerint az új egyéni számlás rendszer átláthatóbb, kiszámíthatóbb és tervezhetőbb lesz.
Ez egy végleges rendszer, kétpilléres a magyar nyugdíjrendszer – jelentette ki szerdai budapesti sajtótájékoztatóján a miniszterelnök. „Kár azt az illúziót kelteni”, hogy bármilyen módon, akár alkotmánybírósági ítélettel ez a helyzet megváltoztatható lenne – fogalmazott. Mint mondta, a nyugdíjrendszer egyensúlyát még ebben az évben meg lehet teremteni.
nem az Ab asztala
Az Alkotmánybíróság nem arról hoz döntést, hogy a magyar nyugdíjrendszer hány pilléres legyen, hanem csak adott jogszabályt vizsgál alkotmányos szempontból – magyarázta Orbán Viktor szavait Lövétei István alkotmányjogász az fn.hu-nak. Ha tehát az AB Alkotmányellenesnek találja a magán-nyugdíjpénztári törvényt, akkor a kormánynak más utat kell választania, de a célját nem kell megváltoztatnia. Legfeljebb más módszerrel valósítják meg a kétpillérű nyugdíjrendszert.
A kormányfő példátlan összefogásnak nevezte azt, hogy a nyugdíjvédelmi program keretében a magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka választotta az állami nyugdíjrendszert. „Kétharmados választási eredmény, azt meghaladó önkormányzati választási eredmény, most a nyugdíjrendszer átalakításának egy nagyon fontos kérdésében 97 százalékos egyetértés: azt gondolom, hogy ezek mind-mind az összefogás és az együttműködés biztató példái Magyarországon” – mondta, hozzáfűzve: a 97 százalék azt mutatja, az emberek vágynak arra, hogy bizalmat szavazhassanak a jövőnek.
Bátor tett volt maradni
Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők „100 százalékos aránya gyanús lett volna”, azonban az a több mint százezer ember, aki magán-nyugdíjpénztári tag maradt, arra bizonyíték, hogy „egyetlen ember sem maradt le a választás lehetőségéről technikai okokból” – fogalmazott a miniszterelnök.
Hozzátette: örül annak, hogy van százezer ember, aki úgy gondolja, hogy állami segítség nélkül is meg fog tudni állni a lábán. A kormányfő „bátor tettnek” nevezte a magánnyugdíjpénztárakban maradást, mert „mindig azok fognak jobban járni, akik benne maradnak a közös szolidaritási rendszerben, azokkal szemben, akik az egyéni utat választják”.
Fotó: MTI/Soós Lajos
Mennyit ér az annyi?
A magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetésével kapcsolatban Orbán Viktor megerősítette: a pénztároktól kapott információk alapján ezeket ki fogják fizetni az állami rendszerbe átlépők számára. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: „most ugrik a majom a vízbe, hiszen most derül ki, hogy mennyi az annyi”. A kormányfő szerint ugyanis senki nem tudja pontosan, hogy mennyi bevétele lesz az államnak a magán-nyugdíjpénztári vagyonból, erre csak becslések vannak.
Az biztos, hogy az eddig a pénztáraknak átutalt évi 360 milliárd forint mostantól az állami rendszerben marad, illetve áprilisra az is kiderülhet, hogy az állampapírban tartott pénztári vagyonnak mekkora az értéke. A kérdés a kormány szerint az, hogy a pénztárak által vásárolt részvények és értékpapírok mennyit érnek, ennek kiderítése „jó néhány hónapot igénybe vesz majd” – mondta Orbán Viktor.
Már megmondták
A kormányfői bejelentések jó része már ismert a Magyar Közlöny december 16-i számából. Az ott megjelentek szerint hazánk visszatér a kétpilléres nyugdíjrendszerre, valamint a nemzeti erőforrás miniszternek és a nemzetgazdasági miniszternek 2011. május 31-ig elő kell készítenie „a magán-nyugdíjpénztári átalakítás kapcsán a tb-nyugdíjrendszerre vonatkozó nyugellátási összeg számítására, a tb-nyugdíjrendszerben történő egyéni számlavezetés módjára és feltételeire, valamint a tb-nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tag halála esetén a házastárs, élettárs javára történő járadékszolgáltatás módjára és feltételeire vonatkozó szabályozást”.
Mint azt lapunk többször megírta, az állami, felosztó-kirovó elven működő nyugdíjpillérben az egyéni számlavezetés virtuális, hiszen a dolgozóktól befolyó járulékokat azonnal kifizetik nyugdíjakra. A fiktív számlavezetés lényege, hogy az állam nyilvántartja, polgárai egyenként mekkora járulékot fizettek, és azt ígéri, hogy majdani nyugdíjba vonulásukkor a több járulékot fizetők nagyobb járadékra számíthatnak.
