Elküldte az Európai Bizottság péntek este a magyar hatóságoknak azt a levelet, amelyben a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait fejti ki, választ kérve azokra – tudta meg az MTI Neelie Kroes biztos (képünkön) szóvivőjétől. Jonathan Todd azt is elmondta, hogy a levél azokat a fenntartásokat fogalmazza meg, amelyeket a digitális kérdések és a média ügyeiben illetékes Kroes a hét elején már elmondott az Európai Parlament bizottságai előtt. A levelet Kroes írta alá, címzettje pedig Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.
A szóvivő három aggályt emelt ki külön is a szövegből. Ezek egyike a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének a műsorszórás területéről a lekérhető (on-demand) audiovizuális médiaszolgáltatásokra való kiterjesztésével kapcsolatos. A bizottság leszögezte, hogy a kiegyensúlyozottság kötelező a televíziós műsorszolgáltatók számára, ugyanakkor a magyar szabály az egyéni esetekben túl nagy értelmezési lehetőséget biztosít, továbbá kellően pontos korlátozó kritériumok hiányában aránytalan akadályt támaszthat az on-demand szolgáltatókkal szemben. A probléma az uniós alapjogi charta 11. cikkelyét is érintheti, amely a véleménynyilvánítási és információhoz jutási szabadság jogát mondja ki – derül ki a szövegből.
A másik fenntartás az eredetországnak az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvben foglalt elvét érinti, amely szerint a médiavállalkozásnak elvben csak az eredet szerinti országban érvényes szabályokhoz kell igazodnia, és ettől csak precízen megfogalmazott feltételek mellett engedi az eltérést. A magyar törvény viszont a bizottság meglátása szerint a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra e feltételeken túl is vonatkozik. A levél e pontnál megemlítette, hogy a bizottságnak kételyei vannak a bírságok kiszabásának arányosságával kapcsolatban is.
A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érinti. A holland biztos aggodalma szerint ugyanis ezek kiterjesztése olyan médiára, mint az internet, a blogok, gazdasági elemzések, “nem igazolható korlátozásként” tekinthető olyan szolgáltatókra, akik Magyarországon kívánnak letelepedni vagy más tagországból Magyarországon kívánnak szolgáltatni.
A levél nem tér ki a médiahatóság függetlenségére – mondta Todd. Ezzel kapcsolatos rendelkezés ugyanis az uniós irányelvben sem található, mert annak idején az erre tett bizottsági javaslatot az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács elvetette.
Az Európai Bizottság két héten belül választ vár a levélre a magyar féltől, és amennyiben nem lesz elégedett a válaszban foglaltakkal, hivatalos eljárást indíthat az ügyben – jelezte a szóvivő. Hozzátette: a válasznak azt kell tartalmaznia, hogy hogyan lehetséges orvosolni a kételyeket. A levél azt is megemlíti, hogy a bizottság még tovább vizsgálja azt, hogy az uniós irányelv átültetése a magyar jogba megfelelő-e, és későbbi időpontban további kérdéseket intézhet a magyar félhez.