Bár az Orbán-kormány azt szeretné, ha mindenki visszalépne az állami nyugdíjpillérbe, bizonyos helyzetekben mégis jobb megoldás a magánnyugdíjpénztárban maradni – írja a Figyelő. A hetilap összegyűjtötte mindazon szempontokat, amelyek alapján jó döntést lehet hozni.
A két legfogasabb kérdésre – hogyan változnak a jogszabályok a következő húsz évben és a meddig él egy pénztártag – lehetetlen válaszolni. A hetilap szerint legnehezebb helyzetben egyébként a 40 év körüliek vannak. Náluk legkevésbé egyértelmű az „átlépni” vagy „maradni” dilemmája.
A Figyelő figyelmeztet, hogy nem lehet általános érvényű szabályokat felállítani. Noha első hallásra szinte mindenkinek jobbnak tűnik a visszalépés, a pályakezdőknek például érdemes a pénztárban maradniuk, hiszen esetükben a nyugdíjig hátralévő hosszú megtakarítási időszak azt is képes kompenzálni, hogy egyáltalán nem kapnak állami nyugdíjat (ami amúgy is jóval kevésbé lesz gáláns, mire ők elérkeznek abba a korba).
A középkorú férfiaknak, akiknek már 20 év szolgálati idejük és kellő pénztári megtakarításuk is van, szintén érdemes lehet maradniuk. Kétfelől fognak ugyanis nyugdíjat kapni, és még elég sok időt töltenek el aktív dolgozóként ahhoz, hogy számottevően gyarapíthassák a pénztári számlájukat.
A nők ugyanebben a korban valószínűleg jobban teszik, ha visszalépnek, mert jellemzően kevesebb pénzük van a pénztárban, viszont átlagosan tovább élnek, s ebből a szempontból az állami rendszer a bőkezűbb. Annak is megéri visszalépnie – nemtől függetlenül – aki nyolc éven belül nyugdíjba megy.
AJÁNLOTT LINK:
Átlépni vagy maradni? (Figyelő)
