A kormányfő a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak beszélve azt mondta, a kormány február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli segély csökkentését, a gyógyszertámogatásokat és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját.
Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője szerint Orbán Viktor szavai Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábbi, reformokról szóló nyilatkozatát erősítik meg, miniszterelnökként súlyt adva azoknak. Hangsúlyozza: az uniós elnökséget a médiatörvény miatti védekezéssel kezdő Orbán-kormány számára fontos, hogy visszaszerezze a napirend irányítását, illetve a korábbi leminősítések, és a gazdasági szereplők felől érkezők aggályok után megnyugtató nyilatkozatokat tegyen.
A defenzívába szorult kormány leginkább a reformtematikával tud újra kezdeményező pozícióba helyezkedni, és a gazdaságpolitikát ért kritikákra is az átalakítások ígérete lehet a megfelelő válasz – fűzi hozzá. A Nézőpont Intézet elemzője emlékeztet: Orbán Viktor a költségvetés expozéjában már beszélt reformokról, és ezzel összefüggésben jelezte: “egy évünk van kitörni az adósságcsapdából”, és mindent ennek a célnak rendelt alá.
A válságkezelő intézkedések után pedig ennek érdekében az ellátórendszerek működésének változtatására van szükség, különben az adósság újratermelődik – mutat rá Szomszéd Orsolya.
Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet igazgatója ezzel szemben úgy látja, megdőlni látszik az a képlet, amelyhez a Fidesz az elmúlt 5-6 évben kitartóan ragaszkodott, vagyis az, hogy adócsökkentéssel bevételnövelés és kiadáscsökkentés nélkül is be lehet indítani a gazdaságot.
Az elemző szerint a kormány először a válságadók és a bankadó bevezetésével tért le a “megszorítások kategorikus elutasításának útjáról”, a csütörtökön bejelentett kiadáscsökkentési szándék pedig “egyértelműen a korábbi merevnek tűnő álláspont elvetését jelzi”. Kiemeli: a kormányzati reformlépések sora “sokaknak fog fájni”, ugyanakkor a tervezett intézkedések racionálisnak mondhatók, mivel reagálnak a kiadások fenntarthatatlan nagyságára vonatkozó, sokat hangoztatott kritikákra is.
Magyar Kornália ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a reformok politikai kockázatot is rejtenek magukban, mivel a kabinetnek számolnia kell azzal a feszültséggel, ami az ellenzékben elmondott mondatok és a kormányzati intézkedések között feszülnek.
A Fidesznek ezzel párhuzamosan szintén számolnia kell a kiadáscsökkentés által érintettek elégedetlenségével is, például az állami vasúttársaságon belül valószínűsíthető jelentős létszámleépítéssel, ami akár tüntetésekhez is vezethet – véli a Magyar Progresszív Intézet vezetője.
Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője szerint a kormány következő lépése az egész gazdaságpolitika sikeressége szempontjából kulcsfontosságú, mivel a hitelminősítők az előző év végén egyöntetűen negatív kritikát fogalmaztak meg a kormány eddigi gazdaságpolitikájával kapcsolatban. Egy újabb leminősítési hullám pedig a befektetésre nem ajánlott bóvli kategóriába sorolná az országot, ami a mélybe lökhetné a forint árfolyamát és kétségessé tenné az államadósság finanszírozhatóságát – fűzi hozzá.
A Political Capital szakértője emlékeztet: a külföldi piacokat és a hitelminősítőket azonban csak a konkrét tervek és intézkedések fogják megnyugtatni, így a magyar gazdaságpolitika egyre inkább negatív megítélése csak február végétől változhat meg.
Juhász Attila szerint a kormány számára a nyugdíjkiadások csökkentése lehet a legkockázatosabb belpolitikai szempontból, hiszen a kabinet a kampányban, és a magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos döntés során is mindvégig a nyugdíjak megvédéséről beszélt. A kormány ezért vélhetően a nyugdíjak reálértékének megőrzésére törekszik majd, és inkább a jogosultak körét igyekszik szűkíteni – húzta alá a vezető elemző.
Juhász Attila ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a nyugdíjjellegű ellátásra jogosultak számának csökkentése, valamint munkanélküli segélyek csökkentése a kiadáscsökkentésen túl javíthatja a munkaerőpiaci helyzetet is.
