Navracsics Tibor szerint a kormánnyal szemben, egy-egy jogszabállyal kapcsolatban megfogalmazódó bírálatok csupán félelmek, s általában nem a törvény normaszövege okozza az ellenkezéseket, hanem az abból levont különböző hipotézisek. Legyen szó a Költségvetési Tanácsról, amely hatásköreit tekintve erősödik; vagy az Alkotmánybíróságról (AB), amelynek hatásköre egy részterületen ugyan szűkült, de még így sem szűkebb az átlagos európai normáknál a magyar AB normakontrollja; vagy pedig a médiatörvényről, amelynek esetében az egyes rendelkezésekkel kapcsolatos kritika nem erősebb a szokásosnál, inkább félelmeket fogalmaznak meg a kabinettel szemben – sorolta.
Kiemelte: a kormány egészének tevékenységével, a gazdasági válság kezelésével vagy például a közigazgatási reformmal kapcsolatban elismerő megjegyzéseket hallani.
Mint kifejtette, az eltelt fél év a kezdés időszaka volt, hiszen szinte az összes minisztériumot újjá kellett szervezni az új kormányzati struktúra jegyében. Számára – mondta – a legnagyobb öröm az, hogy a külső elemzők összesítése alapján az első félévben a legjobban teljesítő tárca az általa vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) volt. “Ugyanakkor a legbüszkébb arra vagyok, hogy bevált az új minisztériumi szerkezet” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy szerinte kellett volna-e valamit máshogy csinálni, a tárcavezető úgy válaszolt: annyi tennivaló torlódott fel a kormány előtt, hogy biztosan lehetne szépészeti megjegyzéseket tenni, ám annak, amit elterveztek, jó részét el is végezték, és ezzel sikerült stabilizálni Magyarország helyzetét. A hiányosságok között említette, hogy terveik egy részét nem ismertetik elégszer, nem állítanak megfelelő érvrendszert a nyilvánosság számára. “Intenzívebbé kell tenni az érvelést a lépéseink mellett. Különösen akkor, amikor egy-egy váratlan vagy gyorsan végigvitt döntésről van szó, hiszen ilyenkor sok esetben a közvélemény a döntéshozók mögött kullog” – mutatott rá.
2011 karakterében más lesz, mint 2010: 2010 volt a váltás éve, “tudtuk, hogy gyorsan kell lépni bizonyos területeken” – indokolta a gyors törvényhozási tempó szükségességét Navracsics Tibor, aki abban bízik, hogy a következő évben a törvényhozás terén sikerül egy kiegyenlítettebb munkaterhelést elérni. Megjegyezte ugyanakkor: a tárcájánál a törvény-előkészítést érintően nem számít az ideinél könnyebb évre. Ezt azzal magyarázta, hogy az új alkotmány tavaszi elfogadása után a KIM-nek az összes jelentősebb törvényt hozzá kell majd igazítania a megváltozott alkotmányos környezethez, ami nagy munka lesz és számos újabb politikai vitát fog eredményezni.
Az új alkotmányról szólva a tárcavezető úgy vélekedett, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság által elkészített koncepcióhoz képest biztosan lesznek változások. Személyes véleménye szerint például módosítani kellene azon a tervezett passzuson, amely az alaptörvény módosítását két egymást követő Országgyűlés kétharmados döntéséhez kötné. Úgy látja ugyanis, hogy ez olyan mértékben megnehezítené az alkotmány további módosítását, hogy csak bizalmatlanságot szülne Magyarországon, és az alkotmány körüli közbizalom meggyengítését eredményezné. Szeretné, ha az új alaptörvény elfogadásáig lezárulna az alkotmánymódosítások sora.
Arra, hogyan élte meg a fideszes Rogán Antal jegyezte alkotmánymódosítás körül kialakult vitát, úgy válaszolt: “Ahogy minden vitát megél az ember. Ha valamilyen nézeteltérés van, akkor azt jobb megvitatni, mint elfojtani, mert előbb-utóbb az úgyis kijön, és lehet, hogy addigra elmérgesedik ez a nézeteltérés.” (A Ház december 20-án fogadta Rogán Antal javaslatát, amellyel az alkotmányban rögzítik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletalkotási jogát. Az indítványt a kormány nem támogatta, a Fidesz-frakció ugyanakkor kötelező szavazást rendelt el tagjai számára, és a KDNP-sek is igennel voksoltak.)
Navracsics Tibor hangsúlyozta: a vita nem a kérdés lényegét érintette, hanem csak az időzítésről szólt. Szerinte ugyanis a médiahatóság elnökének rendeletalkotási jogkörével meg lehetett volna várni az új alaptörvény elfogadását, magát a rendeletalkotás lehetőségét azonban nem vitatta, a világ fejlődése ugyanis – mint mondta – afelé mutat, hogy nemcsak a kormány, az önkormányzatok és a parlament hozhatnak jogszabályokat, hanem autonóm szervezetek is. Navracsics Tibor kifogásolta azt is, hogy Rogán Antal előzetesen nem egyeztetett a KIM-mel.
“A frakció azonban úgy döntött, ne várjuk meg az új alkotmányt, én pedig, mint a párthoz tartozó országgyűlési képviselő természetesen kötelezőnek vettem a frakció döntését, és ezért aztán megszavaztam azt” – idézte fel, hozzátéve: azért nem volt szükség meggyőzésre, mert nem olyan, elvi jelentőségű kérdésről volt szó, amelyet tűzön-vízen át képvisel az ember. “Úgy gondoltam, és azért is képviseltem a frakcióülés előtt is a véleményemet, hogy a frakció előtt legyen egy valós döntési alternatíva” – jegyezte meg.
A KIM jövő évi kiemelt feladatai között említette a magyar EU-elnökséggel összefüggő romastratégia kidolgozását, a közigazgatás átalakításának folytatását, a nagy kódexek – polgári törvénykönyv, büntető törvénykönyv – újraalkotását. Szeretné, ha jövőre hatályba lépnének a kormány-tisztviselői életpályamodellt megalapozó törvények.
