A kormány senkit nem biztat törvénysértésre, hanem éppen a törvényi kereteit biztosítja jövő év végéig a múlt teljes megismerésének – reagált Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára Kenedi János történész felvetéseire az MTI-nek.
Kenedi János szerint a kormányszervek megalakulása óta nem hagyták dolgozni az általa vezetett múltfeltáró bizottságot. A történészt – elmondása szerint – a testület megszüntetése nem érte váratlanul, a döntést a tudományos korlátozás korlátozásaként értékeli, míg azt, hogy az egykori megfigyeltek hazavihetnek róluk szóló ügynöki jelentéseket abszurdnak tartja.
Rétvári Bence a történész állításaira reagálva kiemelte: a tudományos megismerés továbbra is biztosított lesz, a beszervezők, megfigyelők anyagait korlátlanul, a megfigyeltekre vonatkozó adatokat a jogsérelmet szenvedettek önrendelkezési jogának figyelembe vétele mellett lehet kutatni majd. Az államtitkár szerint Kenedi János elismeri, hogy a Bajnai-kormány csak látszatintézkedésként hozta létre a civil bizottságot, mert a munkájához szükséges segítséget nem biztosította.
Azzal kapcsolatban, hogy Kenedi Jánost a kabinet lépése nem lepte meg, s szerinte az AB jogkörének csorbítása és a magánnyugdíj-pénztárak állami kezelésbe vétele után várható volt, hogy a kormány idővel “az ismeretmegvonás”, a tudományos kutatás korlátozásának eszközéhez nyúl, az államtitkár azt mondta, nehéz történettudományos érvet találni amellett, hogy miért helyezi magát a bizottság az alkotmánybírósággal és a kötelező magánnyugdíj-pénztárakkal egy tekintet alá.
“Szerintem nem szerencsés, ha egy elvileg a politikától független, tudományos civil bizottság elnöke ebben a minőségében aktuálpolitikai kérdésekben foglal egyértelműen állást, mert ezzel beismeri a bizottság működésének politikai elfogultságát” – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.
A csütörtökön megjelent kormányrendelet értelmében az előző rendszerben megfigyeltek hozzájuthatnak a róluk készült iratok eredeti példányaihoz, megszűnik a Kenedi-bizottság tagjainak megbízatása, és az állam ügynökeinek adatai a jövőben kutathatók lesznek.
Rétvári Bence az MTI-nek korábban azt mondta: a nem jogállami eszközökkel az állampolgárokról gyűjtött személyes adatokat jogállam nem őrizheti, ezek egy erkölcstelen rendszer erkölcstelen dokumentumai. Az új kormányhatározat és rendelet értelmében a megfigyeltek nem betekintést nyernek ezekbe a dokumentumokba, hanem haza is vihetik a jelentéseket.
Az állam a nem jogállami eszközökkel készített aktákról nem gondoskodik, az emberek saját maguk dönthetik el, hogy elteszik, megmutatják unokáiknak, vagy nyilvánosságra hozzák, esetleg megsemmisítik azokat.