Belföld

Nyugdíj: aki marad, később már nem léphet

A kormány nem szándékozik "kinyitni a kaput" a magánnyugdíjpénztárban maradók későbbi visszalépése előtt.

Stabil, megbízható, hosszú távon kiszámítható nyugdíjrendszert hozott létre a hétfőn elfogadott törvény és a szerdai kormányülésen hozott határozat – mondta Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott. Minden magán-nyugdíjpénztári tag levelet kap arról, hogy mi a teendője és milyen jogok illetik meg. A levél többek között az egyéni számláról, az örökölhetőségről, a veszteség jóváírásáról és a reálhozammal kapcsolatos lehetőségről szól majd – közölte a politikus.

Selmeczi Gabriella elmondta, hogy azoknak, akik a magánnyugdíjpénztárból vissza akarnak lépni az állami nyugdíjrendszerbe, nem kell semmit sem tenniük, az automatikusan megtörténik, ha 2011. január 31-ig nem nyilatkoznak arról, hogy pénztári tagok akarnak maradni. Ha visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, akkor egyetlen teendőjük az, hogy rendelkezzenek a reálhozamról. Az automatikus visszalépés lehetőségéről azért döntött a kormány, mert a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság is így történt – tette hozzá.

A magánnyugdíjpénztárban maradók január 31-ig az ország 36 pontján nyilatkozhatnak munkaidőben arról, hogy ők továbbra is magán-nyugdíjpénztári tagok akarnak maradni. Ha szükséges, akkor meghosszabbítják a munkaidőt – mondta Selmeczi Gabriella. A külföldön tartózkodó állampolgárok a külképviseleten tehetnek nyilatkozatot. Aki akadályoztatott, az telefonon vagy levélben kérhet segítségét, hogy a biztosító felkeresse és megtehesse nyilatkozatát. Az akadályoztatott személyek számára indokolt esetben február 28-ig meghosszabbítják a nyilatkozattételre a határidőt.

A visszalépők befizetése egyéni számlára kerül. A tervek szerint másfél éven belül minden járulékfizetőnek egyéni számlája lesz.

A miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy akinek az állami nyugdíjrendszerben a szolgálati idő alapján már van jogosultsága és magán-nyugdíjpénztári tag marad, annak kiszámolják majd, hogy az állami rendszerben eltöltött idő után mennyi nyugdíj jár, és azt meg is kapja. (Jelenleg az öregségi nyugdíjhoz minimálisan 20 év szolgálati idő szükséges.) Az örökléssel kapcsolatban a kormánybiztos közölte, hogy az özvegy választhat majd, hogy özvegyi nyugdíjat, vagy elhunyt társa nyugdíj-megtakarítását kéri járadékként.

Arra az újságírói kérdésre, hogy hosszabb távon miként alakul a járulékfizetők és a nyugdíjasok aránya, Selmeczi Gabriella azt válaszolta, hogy a nyugdíjrendszer “fenntarthatóságát az aktívak arányával kell növelni”. Más, a magánnyugdíjpénztárban maradók későbbi visszalépésének lehetőségét firtató újságírói kérdésre a miniszterelnöki megbízott válasza az volt: “nem szándékozunk kinyitni a kaput”.

Arra azonban van törvényi előírás, hogy ha egy magánnyugdíj-pénztár a későbbiekben megszűnik, például csődbe megy, és a tag nem nyilatkozik egy másik magánpénztárba történő átlépéséről, akkor az állam gondoskodik róla, tehát visszatér a biztonságot adó állami rendszerbe – mondta a miniszterelnöki megbízott.

Selmeczi Gabriella megjegyezte, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata a magán-nyugdíjpénztári garanciaalapról megállapította, hogy az alapban 2009 végén meglévő 9,7 milliárd forint mindössze 12 ezer ember nyugdíjára nyújtana fedezetet baj esetén. Ugyanakkor a garanciaalap a befektetésen a pénztárakhoz képest jóval nagyobb hozamot ért el.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik