A kormány széles körű hatalommal rendelkezik, gazdasági kényszerítő tényezők mindenesetre határokat szabnak neki. A nyugtalanító jelek ellenére Magyarország még mindig demokrácia – állt a svájci napilap cikkének alcímében.
A bíráló hangok sötét színekkel festik a falra egy autoriter uralom, egy egypártrendszer rémét. Magyarország, a kommunista uralom alóli felszabadulás után a reformok éllovasa, a bírálók szemében most válsággócként jelenik meg, amely az egész térséget veszélyeztetheti. És éppen ez az ország veszi át 2011. január 1-jén az EU elnökségét. Vajon indokoltak-e az erős bírálatok és az éles vészkiáltások? – tette fel a kérdést Cyrill Stieger, a lap kelet-közép- és dél-európai rovatvezetője.
Magyarország valóban egyedülálló jelenség Kelet-Közép-Európában. A rendszerváltás óta először sikerült kétharmados többséget szereznie egy pártnak. A Fidesz saját belátása szerint módosíthatja az alkotmányt, uralja a parlamentet, a kormányt, az államfői hivatalt és az Alkotmánybíróságot. A jobbratolódás kétségkívül választóvonalat jelent. De a Fidesz diadala a szabad és tisztességes választásokon mindenekelőtt a korrupció, rossz gazdálkodás és alkalmatlanság révén diszkreditálódott szocialisták kétségbevonhatatlan gyengeségének kifejeződése volt.
“Először is a retorika irritáló”, írta, a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát példaként említve. A szerző megállapítása szerint a nyilatkozat azzal a kijelentéssel, hogy “negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét”, azt állítja, hogy a rendszerváltás után idegenek irányították az országot.
Amikor a Fidesz választási győzelmét “a szavazófülkékben lezajlott forradalommá” nyilvánítja, akkor nem csak a szocialisták politikájával való radikális szakítást érti alatta. Egyúttal azt is sugallja, hogy 1989-90-ben nem ment végbe valódi rendszerváltozás – írta Sieger. A szerző a Fideszt Lech és Jaroslaw Kaczynski volt lengyel államfővel, illetve volt miniszterelnökkel hasonlítja össze. Akárcsak néhány éve ők, “a Fidesz is azt állítja, hogy a rendszerváltozást csak az ő választási győzelmük teljesítette be”. Ugyanakkor Magyarország az elmúlt húsz évben sokat elért. Leküzdötte a totalitarizmust, a NATO és az EU tagja lett. “Nem lehetett tehát egyszerűen minden rossz” – vélekedett.
Mint egykor a lengyel ikerpár, a Fidesz is jogot formál a népakarat egyedüli megtestesítőjének szerepére. Ebben a gondolkodásmódban a politikai ellenfelek a nemzet ellenfeleivé válnak – folytatta. A negyedik Lengyel Köztársaságról, amelynek a Kaczynski ikrek felfogása szerint az 1989-ben, a kommunistákkal kötött gyáva kompromisszum eredményeként létrejött korrupt harmadik köztársaságot fel kellett volna váltania, ma már senki sem beszél. Ma a Kaczynski testvérek pártja ellenzékben van és megosztottság uralja – mutatott rá.
A Fidesz nyilatkozata ideológiai röpirat, amely paternalisztikus beállítottságról tanúskodik – fogalmazott. A kormány képviselői hangsúlyozzák, hogy a megújuláshoz szükség van az állampolgárok részvételére, a nemzeti identitás erősítésére, a nyilatkozat egy új kezdet kifejeződése. A válság leküzdésének és a hatékony kormányzásnak előfeltétele a szemükben az állam erősítése. “Ezzel igazolják a Fidesz hatalmi igényeit” – tette hozzá.
“Vannak nyugtalanító jelek”. Az alkotmánybíróság hatáskörét “jogilag megkérdőjelezhető módon” korlátozták, a magánnyugdíjpénztárakat államosítani akarja a kormány, a médiát ellenőrzés alá akarja vonni – fogalmazott. Mindez táplálja a bizalmatlanságot. Másrészről a Fidesz a választások előtti időszakkal ellentétben világosan elhatárolódott a Jobbiktól és a szocialistákkal ellentétben határozottan fellépett az illegális, paramilitáris Magyar Gárda ellen.
Még egy olyan kifinomult hatalmi ösztönnel rendelkező politikus számára is, mint Orbán, vannak határok – folytatta. A miniszterelnök “nem állíthatja tetszése szerint a feje tetejére az országot”. Magyarország gazdaságpolitikai kényszerhelyzetben van, teljesítenie kell pénzügyi kötelezettségeit, és betartani a költségvetési célokat. A kormány sorsát illetően “nem dagályos röpiratok és az új Magyarországról szóló zavaros elképzelések” lesznek a döntőek. A siker mércéje az lesz, hogy sikerül-e az adósságot leépíteni anélkül, hogy a meggyötört lakosságra túl nagy terheket rónának.
Az elmúlt évek “politikai zűrzavara” után Magyarországon széles körben elterjedt egy erős, rendező kéz utáni vágy. Nagyok az elvárások, és egy kudarc esetén a hangulat hamar elutasítóba csaphat át. “A Fideszt is le lehet váltani. Magyarország még mindig demokrácia és nem autokrácia” – írta. Csehország a kormány bukása ellenére 2009-ben jól levezényelte az EU-elnökséget. Ugyanezt lehet elvárni Magyarországtól is, még “ha a miniszterelnök autoriter manírjaival nem is mindig áll ellen a hatalom csábításának” – vélekedett a Neue Zürcher Zeitung munkatársa.
