A megkérdezett magyaroknak csupán 45 százaléka tudta, hogy Magyarország lesz január elsejétől az Európai Unió soros elnöke. A soros elnöki pozíciót már betöltött kelet-közép-európai országokkal összehasonlítva a magyar lakosság tájékozottsága gyengének számít. Mind a 2008-as szlovén, mind a 2009-es cseh soros elnökség előtt jóval többen tudtak arról, hogy országuk ezt a szerepet fogja betölteni, mint ahányan Magyarországon eddig hallottak erről – derül ki a Policy Solutions és a Medián közös felméréséből.
A mérsékelt tájékozottság ellenére a válaszadók 76 százaléka fontosnak tartja, hogy hat hónapra Magyarország áll majd az EU élén. Az LMP-szavazók 86, de még az EU-val szemben legkritikusabb Jobbik-tábor 75 százaléka szerint is jelentős esemény lesz a következő fél év az ország számára.
Megoszlanak ugyanakkor a vélemények arról, hogy az uniós elnökség miként fogja befolyásolni Magyarország megítélését. A teljes népesség 51 százaléka bizakodó, ez azonban elsősorban a Fidesz-tábor optimizmusának köszönhető. Mindhárom ellenzéki párt szavazói között többségben vannak azok, akik szerint Magyarország megítélése nem változik vagy romlik az uniós elnökségnek köszönhetően. Míg a Fidesz-szavazók csaknem kétharmada azt gondolja, hogy az ország tekintélye nőni fog külföldön, addig a szocialista és LMP-s támogatók esetében csak egyharmad körüli ez az arány, sőt a jobbikosoknak is csak 43 százaléka bízik a jó teljesítményben.
A kutatás kiemeli: hat évvel a belépés után Magyarország uniós tagságának támogatottsága továbbra is egyértelmű. Egy a tagság “megerősítéséről” szóló népszavazáson 69 százalék ma is a bennmaradás mellett szavazna. Minden parlamenti párt szavazótáborában számottevő mennyiségben találhatók ugyanakkor EU-szkeptikus szavazók. Az egyes társadalmi csoportokat vizsgálva látható, hogy a mezőgazdaságban dolgozók uniós tagságunk legnagyobb ellenzői: mindössze 58 százalékuk szavazna most a tagság fenntartása mellett. A diákok körében a legnagyobb viszont az optimizmus: 83 százalékuk támogatja Magyarország európai uniós tagságát.
A legtöbb társadalmi rétegben erősödő EU-szkepticizmust magyarázhatja, hogy a válaszadók jelentős része úgy véli, Magyarország nem tudja megfelelően érvényesíteni érdekeit, nincs érdemi befolyása az Európai Unióban hozott döntésekre. Szintén a kiszolgáltatottság érzésének hipotézisét igazolja, hogy markáns az a vélemény, miszerint az Európai Unió rákényszeríti nézeteit Magyarországra – áll a Policy Solutions Közpolitikai és Politikai Kommunikációs Tanácsadó Intézet pénteki közleményében.
