Nagy kedvezményekkel kecsegteti a kormány azokat, akik hajlandók otthagyni a magányugdíjpéntárakat. Az akció nyugdíjmentő törvénycsomag néven fut, és az állam azt ígéri, mindenki jól jár majd. Matolcsy György a FigyelőNetnek azt mondta: aki nem megy be az állami rendszerbe, az nem kap állami nyugdíjat.
Szijjártó Péter rendkívüli tájékoztatón jelentette be, hogy a törvénycsomag keretében megmentik a jelenlegi nyugdíjasok, a magán-nyugdíjpénztári tagok és a leendő nyugdíjasok nyugdíját.
A miniszterelnök szóvivője kifejtette: azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akiknek pozitív reálhozamuk volt, úgy léphetnek majd át az állami nyugdíjrendszerbe, hogy megtartják a pozitív hozamot, azt a jövőre vonatkozólag biztonságba helyezhetik.
Jól járnak azok is, akik a magán-nyugdíjpénztári tagságukkal veszteséget szenvedtek el, őket ugyanis az állam kompenzálja az átlépés esetén, és nyilvántartja őket úgy, mintha az állami nyugdíjrendszerben lettek volna – mondta, hozzátéve, hogy megmentik a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíját is, ugyanis kimondják: a nyugdíjkasszából csak nyugdíjcélú kifizetéseket lehet majd eszközölni.
Matolcsy György még a sajtóértekezlet előtt beszélt a FigyelőNetnek a rendszer átalakításáról. A miniszter szó szerint a következőket mondta: „Mindenki eldöntheti, hogy egy önkéntes nyugdíjrendszer része vagy egy állami nyugdíjrendszer része kíván lenni. A második pillér, a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer megszűnik, mert már nem kötelező belépni, és nem kötelező maradni. Egyvalami lesz kötelező: választani. Ha valaki az önkéntes rendszerben marad, akkor nem lesz része az állami nyugdíjrendszernek. Ha valaki az állami rendszert választja, attól még lehet az önkéntesben is.”
A miniszterrel készült teljes interjúnkat csütörtök reggel közöljük.
A kormány ajánlata
Nincs piaci reakció
A magánnyugdíjpénztárak drasztikus felszámolásának terve nem váltott ki érdemi piaci reakciót. Egy euró kora délelőtt 275,6, a bejelentés után negyed órával pedig 275,2 forintot ért a bankközi devizapiacon. A tőzsdeindex sem reagált: a BUX 21 982 ponton kezdte a szerdai kereskedést, délután negyed négykor 21 950 ponton állt a mutató.
A magán-nyugdíjpénztári tagoknak január végéig kell dönteniük, hogy visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak az eddig kötelező, mostantól csak önkéntes rendszerben a nyugdíjmentő törvénycsomag elfogadása után, amely várhatóan december közepétől érvényes.
Matolcsy György bejelentette: aki a (korábbi) kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerben marad, s erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján.
Felfüggesztésből halálos ítélet
Minden bizonnyal az idei év legvitatottabb és legmerészebb húzása volt a kormány részéről a magánnyugdíjpénztárak ellen indított harc. Orbán Viktor a csatabárdot október 13-án a Széll Kálmán Alapítvány fővárosi rendezvényén ásta ki, amikor arról beszélt, hogy tipikus példája a magánérdek agresszív térnyerésének a közérdek kárára a magánnyugdíjpénztárak esete.
A kormányfő pár nappal később a Parlamentben hosszasan sorolta a rendszer hibáit. „Az állami nyugdíj az egyetlen, amely garantálni képes mindenki számára az értékállóságot, mert csak az állam olyan erős, hogy átvészeljen egy gazdasági válságot. Semmilyen magánvállalkozás nem tudja garantálni a nyugdíjakat” – mondta Orbán Viktor, aki azt is közölte, hogy a nyugdíjtőzsdének vége, az állam 14 hónapig nem utalja át a nyugdíjjárulékból a havi 30 milliárdot a magánbefektetők zsebébe.
A miniszterelnöki bejelentés sokkolta a 19 pénztár menedzsmentjét és az emberek igen jelentős részét, akik ráadásul napról napra egyre több olyan hivatalos nyilatkozattal is szembesültek, amelyek leginkább arról szóltak, hogy a pénztárak ellehetetlenítésére készül a kormány.
Matolcsy György a bejelentés után még azzal nyugtatta a piacokat, hogy sem a magánnyugdíj-pénztári tagokat, sem a biztosítókat nem érheti hátrány a kormány döntései nyomán. A nemzetgazdasági miniszter ígéretet tett arra, hogy a 2011 végéig tartó befizetési moratórium után jóváírják az állami nyugdíjkasszához befolyt, ám eredetileg a magánpénztárakhoz utalt befizetéseket.
Újabb orbáni csavar
Orbán Viktor ezzel viszont homlokegyenest más nyilatkozatot tett október 19-én. Az RTL Híradójának azt mondta, hogy nem felfüggesztették az utalást, hanem egyáltalán nem utalnak többet.
Ezt a kijelentés ugyan finomította Szijjártó Péter, amikor közölte, hogy főnöke tulajdonképpen arra gondolt, hogy sokan visszatérnek majd az állami rendszerbe, így okafogyottá válik majd az utalás.
Október 25-én végül átment a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslat. Selmeczi Gabriella önálló indítványának lényege, hogy eltörlik a pályakezdők kötelező tagságát, 2011 december 31-ig szabadon át lehet lépni az állami nyugdíjrendszerbe, és 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között felfüggesztik a magánnyugdíjpénztárba az állami utalást.
Egy pillérnek annyi
A nemzetközi kritikák ellenére a kormánypártok képviselői ahol tudták, csak ütötték a pénztárakat. A teljes megszüntetésüket sejteni lehetett, de erről először november 5-én az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén beszélt Matolcsy György.
A munkavállalók és munkáltatók képviselői előtt a miniszter közölte, hogy a kormány két pilléren nyugvó, önkéntes és állami nyugdíjrendszert akar.
A 19 pénztár halálos ítéletét november 23-án megerősítette Orbán Viktor jobb keze. A miniszter a Napi Gazdaság kedden rendezett konferenciáján bejelentette: “A kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer (…) megszűnik, a három pillérből kettő, az állami és az önkéntes marad”. A felhalmozott magán-nyugdíjpénztári vagyon kisebbik részét, a Nyugdíj-biztosítási Alap hiányának kiegyenlítésére fordítja a kormány, jövőre 530 milliárd forintot, 2012-ben 250 milliárd forintot, a többit az államadósság csökkentésére, ami középtávon évi 300-400 milliárddal csökkenti a költségvetés kamatterheit – magyarázta a miniszter.
A Stabilitás Pénztárszövetség nyílt államosítási kísérletnek nevezte a második pillér megszüntetését, és felhívta a figyelmet arra: a magánpénztári befizetések magántulajdont képeznek, amit az Alkotmány garantál.
Juhász Istvánné főtitkár a demokrácia nyílt megcsúfolásának nevezte, hogy a kormányzat az általuk többször kezdeményezett tárgyalásos út helyett erővel, fenyegetéssel, a magánpénztári rendszer iránti állampolgári bizalom megingatásával igyekszik elérni, hogy 3,090 millió pénztártag 3047 milliárd forintnyi egyéni számlán felhalmozott megtakarítását önként átadja egy ismeretlen, “a kormány által kijelölt szerv részére”.
Bár a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése mellett igen jó közgazdasági érvek vannak, a kormányzat tömegmédiában megjelenő kommunikációja keveset használ ezekből. Különösen nehezen értelmezhető azon érv, hogy a befizetések az állami rendszerben nagyobb biztonságban vannak, tekintettel arra, hogy az állam azokat azonnal elkölti.
Mindkét rendszer kockázatos
Az állampolgár valójában nem tud jó döntést hozni, amikor választhat majd, kilép-e magánnyugdíjrendszerből, avagy nem. A magánnyugdíj-pénztári rendszernél két nagy kockázat tűnik elő: a szabályozási és a hozamkockázat. További gond, hogy még a járadékszámítás szabályai sem ismertek. Az állami rendszer nagy kockázata, hogy senki nem tudhatja, miféle szabályok alapján számítják majd ki a nyugdíját, ha eljut odáig.
A bizonytalanságot jól mutatja a Századvég Alapítvány legfrissebb felmérése, mely szerint a válaszadók 51 százaléka kész megfontolni az átlépés lehetőségét, 32 százalékuk elzárkózott ettől a lehetőségtől, 17 százalékuk pedig nem tudott vagy akart válaszolni a kérdésre.
