Mint az Űrvilág űrkutatási hírportálon olvasható, megjelentek az első eredményei annak a vizsgálatnak, amelyet egy magyar vezetésű kutatócsoport végez, hogy megismerjék az ajkai vörösiszap-tározó múltbeli stabilitását, mozgástörténetét. A kutatómunkában az egyik legújabb, legkorszerűbb, igen komplex űrgeodéziai módszert alkalmazták, ennek lényege, hogy a műholdak radarjelekkel pásztázzák a Földet, a visszavert jeleket detektálják, az adatokat pedig elraktározzák. Ez az egyetlen létező mozgásvizsgálati technika, amely a múltba lát, s így utólagosan is kimutathatók vele a mozgások, akkor is, ha senki soha ott nem végzett korábban semmilyen mérést.
Az ajkai vörösiszap-tározóval kapcsolatban elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy a tározó gátrendszere évek óta nagy sebességgel süllyed. Ezek a süllyedések intenzívek, mértékük évente az 1 centimétert is meghaladta, és emellett még egyenetlenek is. A gát egyes részei jobban, más részei kevésbé süllyedtek, folyamatos mechanikai feszültséget okozva annak szerkezetében. A kis területen lejátszódó nagy mozgáskülönbség okozhatta a végzetes törést és a gátszakadást. A gát a kimutatott maximális süllyedés és a legnagyobb differenciális mozgás helyén szakadt ki. A szakadás helyétől 120 méterre a nyugati gát szinte stabil volt, míg annak déli része szintén jelentősen süllyedt.
A vizsgálat első eredményei 2003-ig visszamenve mutatták ki a süllyedést, a következő fázisban a régmúltat, 1992-től 2000-ig terjedő időszakot lefedő radaradatokat is megvizsgálják a kutatók.
“A magyarországi kéregmozgás, szeizmikus tevékenység önmagában nem jelent különösebb veszélyt az ajkai tározóra” – mondta az MTI-nek Grenerczy Gyula, a Földmérési és Távérzékelési Intézet vezető tanácsosa, aki a magyarországi tektonikai mozgásokat kutatja és a közép-európai kutatások egyik koordinátora. Mint kifejtette, nem egy olyan aktív területről van szó, hogy az építkezésnél erre különösebben oda kellett volna figyelni.
“Természetesen mindig figyelembe kell venni a szeizmológiai paramétereket, de a jelenkori kéregmozgások nem indokolták, hogy a gát elszakadjon, s ilyen katasztrófa alakuljon ki. Viszont van egy másik tényező: amennyiben a talajszerkezet, a vízzel való telítettség, esetleg más okok miatt a gát egyenetlenül mozog, feszültségek keletkeznek benne és ezek a feszültségek folyamatosan halmozódnak, akkor maga a gát is eltöredezik. Ez egy közepes betonkeménységű építmény, amely a feszültség hatására, főleg ha ilyen mozgásoknak van kitéve, törik. Ezt a töredezést mikroszeizmikus monitoringhálózattal lehet figyelni” – magyarázta Grenerczy Gyula.
Hozzátette: 2008. január 18-án Ajkán egy 2,5-3 magnitúdós rengés volt. “Egy ilyen rengés hatással lehet egy meggyengült, feszültségekkel teli gátra és fordítva, ezt a rengést akár a gátban lévő feszültségek hatására törő kőzet is okozhatta. Ilyen földrengések Magyarországon előfordulnak, de magának a gátnak a törései is megjelenhetnek a szeizmológiai regisztrátumokban” – mondta a tudós.
AJÁNLOTT LINK:
Évek óta süllyedt az ajkai vörösiszap-tározó gátja (urvilag.hu)
