Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője szerint a kormányfő az említett „Kelet
felé fordulással”, illetve a „közép-európai, azon belül is az észak-déli irányú
együttműködés erősítésével” nem az „ideológiavezérelt” külpolitikát
választotta.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a Fidesz transzatlanti, illetve uniós
elkötelezettsége a fentiek ellenére sem megkérdőjelezhető, a kormányfő ugyanis
úgy beszélt a „keleti szélről”, hogy közben rögzítette: Magyarország „nyugati
zászló alatt” hajózik.
Az Oroszországgal való kapcsolatra kitérve aláhúzta: a kormánynak olyan
realista együttműködést kell kialakítani Moszkvával, amely középtávon nem
veszélyezteti a két ország kapcsolatát, de nem vonja maga után a „Kreml-barátság”
bélyegét sem, illetve tekintettel van a gáz- és olajvezetékek hosszú távú
diverzifikációjára is.
Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese arra hívta fel a
figyelmet, hogy az Orbán Viktor által meghirdetett „keleti nyitás” nem az előző
kormányok, hanem a Fidesz saját külpolitikájában jelent újdonságot.
A Fidesz ugyanis először kormányra kerülve, majd ellenzéki pártként is inkább
elutasító volt a nagy keleti országokkal, leginkább Oroszországgal és Kínával
szemben – fejtette ki a Political Capital szakértője.
Hozzátette: amíg a Fidesz korábban élesen támadta a Gyurcsány-kormány
gázstratégiáját, Kína esetében pedig rendszeresen felemlegette Tibet és az
emberi jogok kérdését, addig a második Orbán-kormány még elődeinél is
intenzívebb, elsősorban gazdasági kapcsolatokra törekszik a Kelettel.
Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője megerősítette: a „keleti
szél magyar vitorlába fogása” már több mint fél évtizede megkezdődött, így szerinte
a kabinet az elődei által „kitaposott utat” követi.
A Magyar Kornélia politológus által a közelmúltban felvásárolt intézet elemzője
azonban azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Orbán Viktor kifejezetten
gazdasági vonatkozásban használta a „keleti szél” fogalmát, így azt az
Alkotmánybíróság jogkörének korlátozására irányuló, szerinte „kétségkívül
aggasztó törekvések ellenére” sem életszerű belpolitikai dimenzióban értékelni.
Juhász Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor állásfoglalása
Magyarország közelgő EU-elnöksége szempontjából sem jelent problémát. A
Political Capital igazgatóhelyettese szerint bár az Európai Unió szintjén nem
beszélhetünk „keleti nyitásról”, az egyes tagállamok, köztük a legnagyobbak,
például Nagy-Britannia, vagy Franciaország is szoros üzleti kapcsolatot ápol
Kínával.
Az elemzők mindemellett egyetértettek abban, hogy a magyar közvélemény nem túl
fogékony az általános külpolitikai kérdésekre, így szerintük Orbán Viktor
állásfoglalása nem válik majd a belpolitikai napirend meghatározó pontjává.
