A kereset a Sláger és a Danubius befektetőinek anyagi vesztségét 50-50 millió dollárra, azaz 10-10 milliárd forintra teszi és emellett erkölcsi kárra is hivatkozik. “Folytak a magyar kormánnyal “kezdeti egyeztetések” peren kívüli megállapodásról, de eddig nem kaptak ajánlatot” – közölte Paul Fiddick.
Szavai szerint “nem konkrét jóvátételt követelnek, hanem a bíróságra
hagyjuk annak megítélését, mi lehet a megfelelő jogorvoslat”. Eddig a tulajdonosok mellett állt ki a
magyar bíróság. Így tett az amerikai képviselőház is a nem kötelező
erejű határozatával, amelyben felszólította Magyarországot, hogy tartsa
tiszteletben a jogállamiságot, bánjon tisztességesen a külföldi
befektetőkkel és tartsa fent a szabad, független sajtó iránti
elkötelezettségét.
A lap emlékeztet arra, hogy a befektetők Orbán Viktor kormányfőhöz és Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszterhez írt levelükben arra is hivatkoztak, hogy a
2009-es döntés előtt figyelmeztették őket: “vegyék fel a kapcsolatot az
MSZP-vel és a Fidesszel, ha meg akarják tartani esélyüket rádióik
működési jogainak megújítására”.
Ezután, a két kereskedelmi rádiót üzemeltető társaságok – széles körben vitatott döntés nyomán – nem tudták megújítani az országos frekvenciacsomagra korábban elnyert koncessziójukat.
A per kezdete “kínosan egybevág” a magyar EU elnökség kezdetével, de a határidőt más magyarázza – olvasható a lapban. A panaszosok június végén kezdték meg az eljárást, márpedig a döntőbíróság, a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) hat hónapos egyeztetést követel meg a pert megelőzően. A Világbank-csoport sajtóreferense, David Theis a Népszabadságnak azt mondta: az ISCID nem kommentálja az egyes ügyeket.
