Az ünnepélyes szertartáson Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, és Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke tartott előadást.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) nagy érdeklődéssel kísért rendezvényén a Deák téri evangélikus templomban Bogárdi Szabó István kiemelte, az ember önhittségben él, “önigazságot akar”, kevélységében perlővé és ítélkezővé vált, és még azt is gondolja magáról, hogy mentesül az ítélet alól. A keresztény valóság lényege: Isten jósága és a megtérés Isten szeretetére.
Pál apostolt idézte: a fent említett jóság az embert megtérésre indítja, továbbá “gyógyít, megvigasztal, útba igazít, és az ember életébe jót visz”. Megjegyezte: “Isten gondot visel rólunk, nem kell aggodalmaskodnunk, nem kell gyötrődnünk”, és a temetőlátogatáskor is érdemes “a boldog feltámadásra” gondolni. “Isten jósága akkor sem vész el, amikor az ember mindent elsikkaszt, mindent meghamisít, akkor is érvényes, amikor az igazságos ítéletére kerül sor”.
Bogárdi Szabó István utalt arra, hogy a hívőknek “megfelelési kényszerük” volt a középkorban az isteni kegyelem elnyerését illetően, ezzel kapcsolatban pedig “Luther drámát élt át”, mert kortársaitól “nem kapott segítséget ahhoz, hogy tudtára jusson”, mi ennek a kegyelemnek a lényege.
Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a 450 éve meghalt Melanchton Fülöpről, Luther Márton legközelebbi munkatársáról tartott előadásában megjegyezte: “Isten hatalmas eszközének bizonyult ez az apró, alacsony növésű óriás”. Melanchton Fülöp már 21 évesen professzor lett az 1502-ben alapított wittenbergi egyetemen, és elkötelezte magát az oktatási reform mellett, valamint elmélyült egyebek mellett a latin és görög nyelvtan, a fizika, a lélektan, az etika és a történelem tudományokban is. 1560-ban Luther mellé temették el Wittenbergben.
Ittzés János szólt arról: Luthernek az Újszövetség lefordításához Melanchton buzdítása is kellett, aki újabb és újabb javításokat javasolt a szövegben.
A liturgiát a MEÖT tagegyházainak főpásztorai végezték. Az esemény után orgonakoncertet és reformációi könnyűzenei koncertet tartottak.
Vasárnap délután Budapesten reformációi megemlékezést is rendeztek a fővárosi Reformáció Emlékparkban. A rendezvényen áhítatot tartott Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a MEÖT elnöke, és ünnepi beszédet mondott Lengyel Anna szerkesztő riporter, evangélikus egyházkerületi felügyelő.
Az Október a reformáció hónapja keretében többek között ökumenikus bibliaórákat, kiállításokat, családi napokat, hangversenyeket, előadásokat tartottak országszerte. A programsorozatban több mint száz helyszínen több tízezer érdeklődő vett részt.
Október 31-én világszerte arról emlékeznek meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció megindítója 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Tételeivel a búcsúcédula-árusítások körüli visszaélések ellen tiltakozott, kétségbe vonva a pápa jogát a bűnök megbocsátására.
X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luther Mártont, aki a pápai oklevelet nyilvánosan elégette, és kijelentette, hogy szakítani kíván a katolikus egyházzal. Az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus vallás alapja.
Magyarországon 1939-ben rendezett első alkalommal protestáns napokat a református és az evangélikus egyház. A hagyományt 1993-ban újították fel, az eseménysorozatba azóta a MEÖT más tagegyházai is bekapcsolódtak. A tanács a korábbi években meghirdetett országos protestáns napok kiterjesztéseként hirdette meg a reformáció hónapját.
A MEÖT 1943-ban alakult, és jelenleg tíz tagegyháza van: a magyarországi református, evangélikus, baptista, metodista és anglikán egyház, valamint öt ortodox egyházi szervezet. A tanács munkájában 18 egyház, egyházi szervezet megfigyelő státussal vesz részt, köztük a katolikus és az unitárius egyház. (FOTÓ)
