A szövetség a 2011. évi költségvetési törvényjavaslatra reagált varánapi közleményében. A FAKOSZ szerint a beterjesztett javaslatban a 2010. májusi kormányprogrammal ellentétben nem szerepel az alapellátás a prioritásként kezelt területek között, csupán a háziorvosok számára különösebb jelentőséggel nem bíró, úgynevezett egészség-ipar fejlesztése az, ami a kiemelt célok közt felsorol a kormány.
A törvényjavaslatban és mellékleteiben szereplő adatok szerint a 3 százalékosra tervezett GDP-bővülés mellett a természetbeni egészségügyi ellátásokra fordított források részaránya csökken – a 2009. és 2010. évi átlag 2,92 százalékról 2011-re 2,85 százalékra.
A közlemény szerint az egészségügyi természetbeni ellátások közül a kórházak finanszírozásánál figyelhető meg növekedés – ami a teljes kassza minimális bővülését is eredményezi – 9 százalékkal a 2010. évhez képest. Hozzáteszik, hogy az ebből a növekedésből eredő többletforrás gyakorlatilag a lejárt szállítói tartozások kiegyenlítésére lesz elegendő, azaz a 2011-re prognosztizált 3,5 százalékos infláció mellett a kórházak esetében is a reálfinanszírozás csökkenése – jó esetben szinten maradása – jelezhető előre, ami viszont a kórházi adósságspirál újbóli beindulását, a várólisták fennmaradását is eredményezheti.
Az alapellátásról a FAKOSZ azt írja: ezen a területen mindösszesen 3,4 százalék forrásbővüléssel – azaz praxisonként átlagosan mintegy havi 40 ezer forinttal – számol a kormány, ami a 3,5 százalékos infláció mellett minimálisan, de csökkenő reálértékű finanszírozás.
Azaz várhatóan béremelésre, személyes jövedelembővítésre nem ad lehetőséget a vállalkozó háziorvosok számára; ez pedig a jelenlegi kedvezőtlen folyamatokat – pályaelhagyás, utánpótlás hiánya, elöregedés, egyes területek fokozódó egészségügyi elsivatagodása, stb. – fogja felerősíteni – figylemeztet a szövetség.
A FAKOSZ szerint ennél is tragikusabb a kép a szakrendelések tekintetében, ahol nominálisan is 5,6 százalékos csökkenés a terv, azaz reálértéken közel 10 százalék, ami itt is a várólisták növekedését eredményezheti; a közegészségügyi feladatoknál viszont 7 százalékos nominál- (körülbelül 3-4 százalékos reál-) növekedés várható, aminek indokolhatósága az előterjesztésből nem kiolvasható.
