“Ismeretlen minőségű” salakból készült a vörösiszap-tározó alapozása – áll egy, a Heti Válasz birtokába került 1993-as dokumentumban. A hetilap szerint már egy 1999-es jelentés a MAL Zrt. résztulajdonosává vált Bakonyi Árpád felelősségre vonását javasolta, amiért az állam képviselőjeként annak idején éppen ő adott túl az ajkai cégen.
A Heti Válasz cikke szerint nem igaz, hogy az átszakadt tározó huszonöt éves, mert az építését csak 2001-re fejezték be, ráadásul a bizonytalan minőségű salakpernyéből készült gátat óriási vízmennyiség feszíthette a tragédia előtt.
Közben a Figyelő arról ír, hogy épp magyar kutatók már hat éve egyedülálló technológiát dolgoztak ki a timföldgyártásból származó vörösiszap komplex felhasználására. A koncepció lényege, hogy a massza alkotóelemeit szétválasztják, majd külön-külön értékesíthető terméket állítanak elő belőle.
Szépvölgyi János, az eredeti projektben részt vevő MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetének igazgatója szerint noha lényegében minden hasznosítható, de az eredményeket senki sem alkalmazta, mert a folyamat tetemes beruházásokat igényel.
Ajánlott linkek:
Iszapkatasztrófa: Perdöntő irat jutott a birtokunkba (Heti Válasz)
