A MAL Zrt. állami felügyelet alá helyezése nem egyenlő az államosítással, ez utóbbi az államnak nem is lenne érdeke – erről Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár beszélt a Népszavának adott interjújában.
“Az államnak ebben a pillanatban nem állhat érdekében, hogy rendbe tegye mindazt, aminek hasznát az elmúlt tíz évben valaki már lefölözte” – fogalmazott az államtitkár azzal összefüggésben, hogy államosítás esetén az összes technológia irányítása, annak valamennyi költsége az államot terhelné.
Illés Zoltán arról is beszélt, hogy több szakértővel konzultált és az elmondottakból azt lehet vélelmezni, hogy a gátrendszer és annak állaga volt – ahogy fogalmazott – a ludas a történtekért.
“A környezetvédelmi hatóság csak azért felelős, ami az ő jogköre. Ebben a jogkörben 2006-ban adta meg ezt az integrált környezethasználati engedélyt” – mondta a lapnak Illés. Ha valami törvénytelenség történt, akkor egyértelmű, hogy a 2006-ban engedélyt kiadó igazgató is felelős.
Az ügy pikantériája, hogy – mint azt tegnap a Magyar Hírlap megírta – az engedélyt kiadó igazgató nem más, mint a jelenlegi vízügyekért felelős helyettes államtitkár, de nyolc éve egyébként még Illés Zoltán is dicsérte a Mal egyes környezetvédelmi beruházásait.
Ez derül ki a Mal üzemi lapjának 2002. januári számából – írja a Népszabadság. Illés Zoltán a Közép-európai Egyetem tanáraként járt több hallgatóval az üzemben. A beszámoló szerint Illés elismerését fejezte ki a környezetvédelmi munkáért, a rekultiváció felgyorsításáért.
Ennek kapcsán Illés Zoltán a lap megkeresésére azt mondta: többször járt korábban az üzem területén, s arra is emlékszik, hogy 2002-es látogatásakor elismeréssel szólt a gyár egyes környezetvédelmi intézkedéseiről, a rekultiváció gyorsításáról, a résfalazásról. Illés ugyanakkor megemlítette: 2002-es látogatásakor még nem kezdték el a tízes tározó feltöltését.
A MAL Zrt. elnöke, egyben többségi tulajdonosa a ma megjelenő Figyelőben cáfolja azokat a híreket, hogy a cég nem foglalkozott a katasztrófával. Mint mondja: ők és kivitelezőik építik a védelmi gátakat. Tolnay Lajos emlékeztetett rá: a hatósági döntés szerint csak október 15-én kellett volna leállniuk, maguk álltak le korábban, mert nem volt hova tenni a vörösiszapot.
A mostani leállás egyébként érinti még az amerikai hadiipart is, hiszen az úgynevezett tabulár timföldet – amit turbinagyártáshoz használnak – csak az ajkai alapanyagból tudják elkészíteni. Tolnay Lajos az interjúban tagadta, hogy bármiben hibáztak, szerinte a cég emberei betartottak mindenféle előírást, a gátnak egységes környezetvédelmi és vízügyi engedélye volt.
Az interjút követő összeállításában a Figyelő feltűnőnek nevezi, hogy nem esik szó a hatóságok felelősségéről, noha a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a gátat rendszeresen ellenőrizte. A cég így esetleg azzal érvelhet, hogy a felelősség – a hatósági ellenőrzések miatt – részben az államé – írja a hetilap.
