A parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságához eljuttatott javaslatokból kiderül, a Professzorok Batthyány Köre szerint az új alaptörvény preambulumának Magyarország alkotmányosságának történelmi folytonosságára, nemzeti függetlenségének és az egyéni közszabadságok tiszteletben tartásának hosszú múltjára kellene utalnia, akár a Szent Korona “mint nemzeti egységünk jelképe meghivatkozásával is”.
Elképzelésük szerint az államfő nem lenne kötelezhető olyan jogszabály aláírására, amelyet alkotmányellenesnek tart, pusztán az Országgyűlés ismételt többségi állásfoglalása alapján. Ezek mellett újra felállítanák a közigazgatási bíróságokat, amelyek szerintük megakadályozhatnák a pártok hatalmi túlkapásait is, ha államhatalmi vagy államigazgatási szervekre nyomást kívánnak gyakorolni.
A kész és az Országgyűlés által elfogadott alkotmány megerősítése népszavazással hozzájárulhat az alaptörvény tekintélyének megerősítéséhez – írják.
A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Ittzés János levelében kifejti: az új alkotmánytól azt várják, erősítse meg a lelkiismereti és vallásgyakorlási szabadságot, beleértve az egyéni vallásszabadságot, az egyházak autonóm, valamint az államhatalomtól különválasztott működését.
Örömmel vennék, ha az alaptörvény szabályaiban tükröződnének a Magyarország történelmében ezer éve kulcsfontosságú szerepet betöltő kereszténység alapvető értékei, így például az élet és az élet méltóságának védelme, a közösségek kialakításának és védelmének lehetősége vagy az egymás iránti megértés és együttműködés modelljének rögzítése az államigazgatás legfelsőbb szintjén. Ha az alkotmány szabályozásában ezek az alapok megjelennek és érvényesülnek, meglátásuk szerint nincs szükség arra, hogy külön deklaratív formában történjen hivatkozás Istenre, a kereszténységre – írják.
Az evangélikusok javasolják a monogám házasság és a család védelmének deklarálását is: sem a poligám házasságot, sem az egyneműek házasságát nem fogadják el.
Az alkotmány egymondatos preambulumát úgy kezdenék: “A magyar nép hálával az ezeréves Magyarországért, amelyet a magyar királyok ősi koronája jelképez (…)”.
A Magyarországi Református Egyház zsinatának elnöksége javaslatában kezdeményezi, hogy szigorodjanak az egyházzá válás, az egyházként való nyilvántartás feltételei.
A Fidesz által szintén felkért Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület meggyőződése szerint a születendő új alkotmánynak a Szent Korona-eszmeiségre épülő “Magyarország Szabadság Alkotmányának” jogfolytonosságba való visszahelyezését kell tartalmaznia. Ennek alapján az új alaptörvény kimondaná többek között az állam és a Szent Korona-tagok szabadságát. A Szent Korona tagja az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona országának területén élnek – írják, hozzátéve, hogy aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona országában vendégként él.
A Fidesz által felkért ötödik szervezet, a Rákóczi Szövetség javaslata egyelőre nem olvasható az alkotmány-előkészítő eseti bizottság honlapján.
