Azzal, hogy a Fidesz ilyen arányú győzelmet aratott, hogy mind a kormányzatokba, mind az önkormányzatokba az ő politikusaik jutottak, a konfliktusok mind a kormánypárton belülre kerültek – mondta a FigyelőNetnek Kiszely Zoltán politológus. Az egyes intézmények összevonása után például könnyen elképzelhető, hogy egyes hivatalok átkerülnek más városokba, amely komoly feszültségeket szíthat majd.
A folytatásban mindenképpen fontos lesz, hogy a részvételi törvény őszi elfogadása és a társadalmi viták után a költségvetési törvényben mely ellátó rendszerek átalakítása indul majd meg, ugyanis a konfliktusok itt keletkeznek majd.
Erjed az MSZP
Mindemellett előre láthatóan az önkormányzatokon belül is – és talán leginkább Budapesten – elindul majd az elszámoltatás. Az MSZP holdudvarában lévő háttér most jelentősen meggyengült, míg a Jobbik és az LMP be tudta tenni a lábát erre a területre is. Ez a most belépőknek azt jelentheti, hogy itt is erősödhetnek. Főállású politikusaik lesznek, akik komoly rutint szereznek a közgyűlésekben.
Az MSZP számra a választási eredmény azt jelenti, hogy a párt talpon tudott maradni, megmaradt az infrastruktúrája. Minden megyei közgyűlésben frakciót tud alakítani, és a Jobbik nem tudta növelni az előnyét és megelőzni. Míg a parlamenti választásokon kilenc megyében maradt alul a radikális jobboldallal szemben, addig most csak három észak-keleti megyében volt gyengébb. A politológus szerint ez annak volt az eredménye, hogy a Jobbik rosszul kampányolt, az LMP pedig nem tudott elég jelölteket állítani.
A politológus így most MSZP-n belül egy belső erjedési folyamatot vár, ahol komoly szerepet kaphat majd a most Szegeden győzelmet aratott Botka László is, hiszen a baloldalon egy-egy győztes politikus most nagyobb hangsúlyhoz juthat, ahogyan az Szanyi Tibor esetében is látható volt.
Sokáig tudják magyarázni
Az országos politikai hangulat jelent meg a vasárnapi önkormányzati választások eredményeiben, a parlamenti kétharmad után a Fidesz elfoglalta az önkormányzatokat is – mondta a Figyelőnetnek Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője. Ez azonban óriási felelősséggel és erős teljesítménykényszerrel jár a nagyobbik kormánypártra nézve. A választók komoly átalakításokat és változásokat várnak, négy év múlva pedig ezeket teljesülése alapján fognak szavazni – ez jelenti a Fidesz számára a legnagyobb kihívást.
Az MSZP jelentős mértékben visszaszorult négy évvel ezelőtti pozícióihoz képest, ami várható volt. De a legnagyobb ellenzéki párt címéért folytatott harcban triumfálhat a Jobbik felett. A Jobbik ugyanis a megyékben szinte mindenhol a harmadik helyre szorult, ami viszont a szocialisták számára teremt esélyt a váltópárti státusz megszerzésére.
A verseny már előre lefutott volt, eleve alacsony részvételre lehetett számítani, a szavazókedvet nem növelte az intenzívnek és mozgósítónak egyáltalán nem nevezhető kampány sem – fogalmaz Szomszéd Orsolya. Ami pedig a részvételi arány és a végeredmény közti összefüggést illeti, természetes, hogy a rosszabbul szereplő pártok az alacsony részvétellel magyarázzák a kudarcot. Arra hivatkozhatnak, hogy mivel kevesen szavaztak, a végeredmény nem tükrözi az „egész ország” akaratát.
Krekó Péter, a Political Capital elemzője az MTI-nek kiemelte: a Fidesz a jövőben minden döntésénél hivatkozhat arra, hogy a választók az önkormányzati választásokon egyértelműen elfogadták eddigi programját. A kormány emellett a következő időszakban újragondolhatja az önkormányzatok feladatait, így szóba kerülhet például egyes kórházak, oktatási feladatok állami kézbe vétele, amivel némileg csökkenhet az önkormányzatok feladatköre és politikai jelentősége – fűzte hozzá.
