Október 3-án közel 3.200 településén választanak képviselőket, polgármestereket – Budapesten főpolgármestert -, valamint a megyei közgyűlés tagjait. Ekkor választják meg a helyi kisebbségi képviselőket a 13 bejegzett nemzeti kisebbség tagjai.
A választások előtt három héttel már eldőlt, kik indulhatnak az október 3-i megmérettetésen: összesen 68 ezer jelölt indulhat. Négy évvel ezelőtt 88 ezren voltak, de akkor a mostani 17 ezer helyett 25 ezer települési képviselőt lehetett választani. A jelöltek túlnyomó többsége – ahogy a korábbi választásokon is – függetlenként vesz részt a megmérettetésen.
Az elmúlt napokban döntöttek a helyi és a területi választási bizottságok az egyes szavazólapok “képéről”, imprimálták azokat. Ha a helyi szavazólapok elfogadása ellen valaki jogorvoslattal élt, azt a területi választási bizottság bírálja el. Vitát általában a jelölőszervezetek logója okoz, mert egyes pártoknak a négyzetbe, míg másoknak a körbe rajzolt logó “kedvezne” aszerint, hogy a pártjelvény milyen formájú. A választási bizottságok ezért arra törekednek, hogy a pártjelvények hasonló nagyságúak legyenek a szavazólapon.
Az önkormányzati választás – szemben az országgyűlésivel – egyfordulós, és érvényességi küszöb sincs. Ez azt jelenti, hogy elvileg akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni. A mostani választás az első, amikor az új jogszabálynak köszönhetően a kampánycsend egy nappal lerövidül, így az a választás napján, vasárnap hajnali 0 órakor lép életbe.
A helyi kisebbségi választásokat is október 3-án tartják, de a kisebbségi szavazást külön szavazókörökben rendezik. A kisebbségi szavazáson csak az vehet részt, akit korábban – jelentkezése alapján – a helyi jegyző felvett a kisebbségi jegyzékbe.
