Az Európai Központi Bank nem kapott olyan tartalmú levelet Simor András magyar jegybankelnöktől, amelyben 2 milliós fizetésére panaszkodna – hangsúlyozta az EKB sajtóosztálya a Hír24-nek. Ugyanakkor a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjaként, a Magyar Nemzeti Bank és az Európai Központi Bank folyamatos, napi munkakapcsolatban van a jegybanki tevékenységek számos területén – írják levelükben.
Az EKB leszögezi, hogy a jogszabályalkotással kapcsolatban továbbra is a 2010. július 12-én kiadott véleményük a mérvadó. Ebben a Nemzetgazdasági Minisztérium sürgős véleményezési kérelmére megállapították, hogy az MNB-s bérplafont tartalmazó törvényjavaslatról kötelezően lefolytatandó konzultációra a tárca nem biztosított elegendő időt. Emellett a tervezet rendelkezései sérthetik a jegybank pénzügyi függetlenségét, például „a feladatai ellátásához szükséges, képesített munkavállalók alkalmazására és megtartására irányuló képességét”. Következésképpen az EKB kérte az MNB részvételét a törvény kidolgozásában és javaslat módosítását.
Simor András brüsszeli panaszkodásának kérdése azután merült fel, hogy az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága felszólította a magyar kormányt, hogy módosítsa a jegybankelnök fizetését is érintő törvényt. Arra az esetre, ha az uniós jogot sértőnek minősített törvény hatályban marad, előirányozták, hogy felkérik az Európai Bizottságot a jogsértési eljárás megindítására.
Orbán Viktor miniszterelnök ezek után, a kormány első 100 napját értékelő beszédében Simorra utalva kifejtette: a fizetési plafon, vagyis a jó erkölcs szabálya „még akkor is vonatkozik mindenkire, ha valaki Brüsszelbe szalad panaszkodni”. A miniszterelnök szavait szóvivője, Szijjártó Péter másnapi sajtótájékoztatóján megerősítette.
Szerdán megjelent egy cikk a Magyar Nemzetben, amely azt állította, hogy a jegybankelnök levelet írt az EU központi szerveinek, amiben fizetéscsökkentését kifogásolta. Az MNB tagadta, hogy bármit postáztak volna az Európai Bizottságnak Brüsszelbe, de arról nem nyilatkoztak, hogy, az egyébként frankfurti székhelyű, Európai Központi Bankkal volt-e levélváltás a témában.
