Az EU-elnökség alapvetően nem a soros elnökséget betöltő országról szól, de minden elnöklő ország egy kicsit beleviszi az EU-elnökségbe saját témáit is; Magyarország esetében ez az emberi és kisebbségi jogok védelmét jelenti – mondta Magyarics Tamás, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója kedden az MTI-nek.
“Természetesen a kisebbségi jogok lehetőség szerinti minél plasztikusabb megjelenítéséről van szó az európai politikában”; erre a kulturális sokszínűség témakörébe bújtatva lesz lehetőség – fogalmazott a szakértő.
Mint kifejtette, távlati célként egy kisebbségvédelmi politika európai szintre való emelése fogalmazódik meg, bár e tekintetben csak az első lépésekről lehet szó, egy féléves elnökség alatt ezt nem lehet megvalósítani.
Magyarics Tamás azzal kapcsolatban beszélt a 2011 első félévi soros magyar uniós elnökség prioritásairól, hogy az általa vezetett intézet a magyar EU-elnökség felvezetéseképpen az ősszel előadássorozatot indít: az EU-elnökségért felelős kormánytisztviselők adnak tájékoztatást az aktuális ügyekről, a felkészülés állapotáról és a magyar elnökség törekvéseiről.
A külügyi intézet szakértője a magyar EU-prioritások kapcsán kiemelte: a Duna-stratégia nemcsak a vízbiztonságról szól. A Duna-medence átfogó stratégiájáról van szó sokrétű infrastrukturális beruházásokkal, a közlekedési útvonalak és tágabb értelemben az élhető környezet kérdéseivel.
Rámutatott, hogy a magyar stratégiai irányok közé tartozik a szomszédságpolitika is. Mint magyarázta, helyzeténél fogva Magyarország is erőteljesen érdekelt abban, hogy mi lesz az EU és Oroszország közötti úgynevezett szürke zóna – Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, valamint Azerbajdzsán és Grúzia – sorsa.
Kitért arra: a magyar elnökség törekedni fog arra is, hogy a délszláv EU-perspektíva homloktérben maradjon. Ezt alapvetően két módon igyekszik majd elérni: megpróbálja egyrészt lezárni a horvát EU-csatlakozást, másrészt elindítani a szerb EU-csatlakozási tárgyalásokat – tette hozzá.
Magyarics Tamás kifejtette: az EU-elnökség különböző, változó formájú ad hoc szövetségek kialakítására ad lehetőséget. A magyar elnökség esetében például közép-európai szövetség alakítható ki a jelenlegi mezőgazdasági támogatások politikájának fenntartása érdekében – jegyezte meg.
