Politikai és szimbolikus kérdések állnak az alkotmánymódosítás középpontjában – mondta Navracsics Tibor egy osztrák lap hétfő számában megjelent interjúban. Abban egyetértés van, hogy a magyar parlamentáris kormányzati rendszer “rendben van”, de néhány kisebb dologban változtatásra van szükség – mondta a miniszterelnök-helyettes a Die Pressének. Egy másik fontos témakörként az alkotmány preambulumát említette. Az emberek azt szeretnék, hogy abban szerepeljen utalás a magyar nemzet
történelmére és önazonosságára” – fogalmazott. Hozzáfűzte: természetesen
nem szabad megsérteni más nemzetek érzékenységét.
Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy 3-400 ezer honosítási kérelemre lehet számítani jövőre a határon túli magyarok kettős állampolgárságának megszerzését megkönnyítő törvény nyomán. Bevándorlás a szomszédos országokból nem várható emiatt – mondta.
A romániai közvéleményben elfogadott dolognak számít, hogy az erdélyi magyarok magyar állampolgárságot is igényelnek – tette hozzá. A kettős állampolgárságot igénylők lelki értelemben, nem politikailag, földrajzilag vagy fizikailag akarnak a magyarsághoz tartozni. “Sajnálom, hogy a szlovákok hatalmi kérdést csinálnak belőle” – fogalmazott. Bevándorlás nem várható emiatt a szomszédos országokból – mondta. “A magyarok híresek a mobilitás hiányáról” – fűzte hozzá.
A romakérdést, bár etnikai oldala is van, elsősorban “polgárosulási” kérdésként látja a kormány. Nincs kizárólagos “romabűnözés” vagy “roma munkanélküliség” – vélekedett Navracsics. Ahol, mint például Északkelet-Magyarországon, alacsony a képzés szintje, magas a munkanélküliség, és nagy a szegénység, ott mindez kiélezi a feszültségeket magyarok és romák között – fogalmazott. “Ha sikerül ezeken a vidékeken lehetővé tenni a gazdasági növekedést és szociális felemelkedést, tudjuk kezelni a problémát” – mondta.
A kormány nem véli úgy, hogy hátrány származott a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások megszakadásából. “Az a benyomásunk, hogy a pénzügyi világ bízik Magyarország pénzügyi politikájában és gazdaságában” – mondta. Hozzátette: az IMF egyetlen nyilvános állásfoglalásában sem mondta azt, hogy a tárgyalások megszakadását konfliktushelyzetként élte meg.
Mint mo
ndta, a vita egyik sarkalatos pontja a bankadó volt. Magyarországtól azt várták el, hogy tartsa az államháztartási hiányt, és hogy a takarékossági intézkedéseket a lakosság viselje, de a lakosság nem képes erre, hiszen csaknem a fele a szegénységi küszöb alatt él. Ezzel szemben a bankszektor jelentős nyereségeket könyvelhet el – mondta.
A magyarországi gyermekszegénységi helyzetet példaként említve úgy vélte, hogy Magyarország szociális válság küszöbén áll. “Ezt (a válságot) meg kell akadályozni. Ha bekövetkezne, akkor sokkal nehezebb – és sokkal drágább – volna újra kilábalni” – mondta Navracsics Tibor a Die Pressének.
