“Ehhez a kormánynak ki kell nyilvánítania, hogy tartja magát az államadósság reálszintjének emelkedését gátló szabályrendszerhez” – mondta Kopits György, a tanács elnöke.
Azt is hozzátette, hogy úgy látják a közép-kelet-európai régióban Magyarország államadósság-rátája kiugróan magas, ezért minél előbb csökkenteni kell annak szintjét, hiszen az hozzájárulna a magyar állampapírok kockázati felárának mérséklődéséhez.
Az elnök kiemelte, hogy Magyarország mind a mai napig a nagyon magas államadóssság-szint miatt az Európai Unió leginkáb sérülékeny tagállamai közé tartozik.
“Az idei évet tekintve szigorú költségvetési gazdálkodással megvalósítható a kitűzött hiánycél, de gyakorlatilag nem maradtak tartalékok a továbbra is meglévő kockázatokra. Minden bizonnyal teljesíteni kell a kitűzött 130 milliárd forintos központi megtakarítást és a bankadó ez évi, együttesen 200 milliárd forintos összegének be kell folynia a központi büdzsébe” – fűzte hozzá Kopits György.
Azt is elmondta, hogy a tanács véleménye szerint az államháztartási hiány a költségvetési törvényben tervezett szint fölé emelkedhet, mivel a költségvetési szervek 2009. évi maradványainak, valamint az önkormányzatok könnyen mozgósítható pénzeszközeinek magas az állománya.
Emellett a tanács tagjai egybehangzóan úgy vélték: a magánnyugdíjpénztáraknak történő költségvetési átutalások esetleges beszámítása az államháztartási hiány alakulásába nem más, mint “kozmetikázás”. Például Török Ádám, a tanács tagja szerint “mi elhinnénk a jobb helyzetet, a piac nem”.