Azt az embert tekinthetjük a testvérünknek, akinek a legnagyobb szüksége van ránk – mondta Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára vasárnap Budapesten a roma holokauszt emléknapjához fűződő imaórán. A Sant Egidio Közösség által szervezett szertartáson, amelyet a kislétai gyilkosság első és a roma holokauszt hatvanhatodik évfordulója alkalmából tartottak, az államtitkár a romákra utalva közölte: itt élnek ők, “néha sötétben”, akiknek szüksége van ránk.
Balog Zoltán a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc főplébánia-templomban úgy fogalmazott: “Ha tudjuk, hogy kik vagyunk, nincs megsemmisítő félelem a másiktól, és akkor nincs szükségünk a gyűlöletre”. Akkor nem kell félteni a saját jövőnket, identitásunkat a másiktól. Véleménye szerint akkor lesz a gyilkos kézből áldó kéz, ha arra a kérdésre, hogy “Ki vagy te ember?”, választ tudunk adni. Az emberek teremtmények, akik bűnösök, de megváltásra hívta meg őket Isten. Az embereknek érvényre kell juttatniuk egymással szemben a “Szeresd felebarátodat, mint saját magadat!” alapelvét – hangsúlyozta.
Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációért felelős tagja szentbeszédében kiemelte: szeretni azt jelenti, hogy “meglátni a másik arcát”, és a másik ember baját is. Hátborzongatónak nevezte egy korabeli folyóirat 1942-es cikkét, amelyben az állt: “Úgy látszik, alkalom lenne rá, hogy fölös számú cigányainktól megszabaduljunk”. Kitért arra: “a gyűlölet úgy kezdődik, hogy eltűnik a másik ember arca”, de “voltak, akik emberek maradtak embertelen körülmények között is”. Példaként hozta fel erre egy napszámos esetét, aki 1944-ben tiltakozott a romák elhurcolása miatt, ezért őt is elvitték és meggyilkolták Dachauban. Mások enni vittek a romáknak a holokauszt idején – tette hozzá. Mint mondta, a Sant, Egidio Közösség üzenete, hogy a szegény emberek és az üldözöttek nem jelenthetnek problémát a társadalom számára, mert “meg kell látni a másik emberben annak méltóságát is”.
Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke a szertartáson azt mondta: “megrendülve állunk itt most”, mert jó lenne, ha azok, “akikre emlékezünk, itt élnének közöttünk, itt dicsérnék velünk együtt az Istent”. Azok is a magyar társadalmat építették, akiket a roma holokauszt alatt meggyilkoltak – mutatott rá. A XXI. század idején “sem tudja megvalósítani az ember, hogy ne oltson ki életet”, gátlástalanul cselekszik, ha úgy véli, valaki az útjában van – mondta. Utalt arra is, hogy “Isten sokszínűnek teremtette az embert”, és mindegyik nemzetnek van saját értéke, amit a többieknek becsülnie kell. Jézus szavát idézve kifejezésre juttatta: “mindig azt kell tenni másokkal, amit mi szeretnénk, hogy cselekedjenek velünk”. Az ellenünk vétkezőknek meg kell bocsátani, és fel kell emelni azokat, akik elesettek. Talán így kevesebb lesz a háború – vélekedett
.A roma holokauszt emléknapját világszerte augusztus 2-án tartják arra emlékezve, hogy 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka 24 ezer romát és szintit gyilkoltak meg a nácik az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban.
