A parlament által elfogadott állampolgársági törvényre a diszkrimináció megszüntetése érdekében volt szükség – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Die Welt című német lap vasárnapi számában (Welt am Sonntag) megjelent interjújában. A magyar miniszterelnök a német konzervatív újság főszerkesztőjének, Thomas Schmidnek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy kettős állampolgárság mindenütt létezik a Kárpát-medencében. “Ha egy szlovák, aki Magyarországon él, szlovák állampolgárságot akart, semmi nem állt az útjába” – utalt rá a kormányfő, hozzáfűzve, hogy ugyan ez vonatkozik a Magyarországon élő románokra, vagy szerbekre és horvátokra is. Csak egy ország, mégpedig Magyarország nem oldotta meg ezt a problémát eddig – jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy “most ezen változtattunk”. Orbán Viktor hozzáfűzte, hogy az így szerzett magyar állampolgárság nem jelenti választói jog biztosítását is.
A tekintélyes német lap vezető újságírójának arra a kérdésére válaszolva, hogy a külföldiek számára érvényben lévő magyarországi földvásárlási tilalom miként egyeztethető össze az Európai Unió nyitottságának szellemével, a kormányfő utalt arra: Magyarországnak olyan szerződése van az unióval, amely nem engedélyezi a külföldiek magyarországi földszerzését. A törvény alapjául az a tény szolgál, hogy vannak olyan országok – köztük Magyarország -, amelyekben a föld jóval olcsóbb, mint más államokban. “Amennyiben az árak ezen a piacon egységesek lennének, lehetőség nyílna e szabályozás megváltoztatására” – jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor ugyanakkor hangsúlyozta. “Üdvözöljük, ha külföldiek Magyarországon cégeket alapítanak”.
Orbán Viktor az újság kérdésére válaszolva visszaemlékezett az 1989. június 16-án, Nagy Imre újratemetésén történtekre. Nagy Imre 1956-ban miniszterelnökként a forradalom oldalára állt és többpárti kormányt hozott létre – emlékeztetett, utalva az akkori kormányfő későbbi letartóztatására, illetve kivégzésére is. Mindezzel összefüggésben úgy értékelte: “Úgy vélem, hogy az újratemetés országunk számára még fontosabb volt, mint a vasfüggöny lebontása”. “Tényleges változás nem történhetett volna Magyarországon az alapvető erkölcsi kérdések tisztázása nélkül” – fűzte hozzá. Ennek kapcsán pedig arra utalt: a civilizáció első törvénye arról szól, hogy a halottakat el kell temetni. A halottakat is megilleti az emberi méltóság – fogalmazott a miniszterelnök. Saját akkori szerepéréről szólva Orbán Viktor úgy emlékezett: “250 ezer ember előtt a keleti blokkban elsőként követeltem, hogy a szovjet hadsereg vonuljon ki Magyarországról”. “Erre egész életemben büszke leszek, habár talán egyszerűen csak szerencsém volt” – fűzte hozzá a miniszterelnök.
Arra a kérdésre válaszolva, vajon becsüli-e a Berlinben élő, egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas írót, Kertész Imrét, Orbán Viktor elmondta: személyesen ismeri őt, ott volt, amikor az író egy magyar állami kitüntetést vett át. “Amikor Kertész Imre megkapta a Nobel-díjat, levelet váltottunk” – emlékezett vissza a kormányfő, hangsúlyozva: “Válaszát azon értékes kéziratok között őrzöm, amelyek birtokomban vannak”. “Kertészt Magyarországon gyakran támadják. Remélem, hogy ismét megtalálja majd azt az alkotói nyugalmat, amelyre az íráshoz szüksége van” – jelentette ki a miniszterelnök.
