Az Országgyűlés honlapján olvasható javaslat azzal egészítené ki az alaptörvényt, hogy “minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni”, továbbá “a közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény, az adott adóévtől kezdődően, külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg”.
A javaslat – az indoklás szerint – alkotmányos felhatalmazást ad arra, hogy “törvény a társadalmi igazságérzetet sértő, jó erkölcsbe ütköző juttatásokra külön mértékű adót állapítson meg”.
Az előterjesztés szerint a jó erkölcsbe ütköző módon szerzett juttatások az adott adóév egészére vonatkozóan adóztathatóak lesznek. Az adó mértékének meghatározása a törvényhozó szabad belátásán múlik majd.
Az alkotmánymódosítás a kormány közbiztonsági törvénycsomagjával összefüggésben rendelkezéseket tartalmaz a bírósági titkárokra vonatkozóan is.
A törvényjavaslat a kihirdetését követő nyolcadik napon lépne hatályba.
Matolycsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán beszélt arról, a kormány döntött arról, hogy a közszférában a havi kereset nem haladhatja meg a 2 millió forintot, és a költségvetési szektorban 98 százalékos rendkívüli személyi jövedelemadót vezetnek be a 60 napon túli végkielégítésekre.
Nagy Anna kormányszóvivő pénteken közölte: csak a kétmillió forint feletti összegekre vonatkozik a közszférában a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó, vagyis ez az adónem nem fogja érinteni az átlagkeresetű rendőröket, tanárokat, orvosokat.
