A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) 2010. július 4-én öt vasúti mellékvonalon indítja újra a személyforgalmat – közölte a szaktárca hétfőn. A minisztérium döntése alapján első körben a korábban szüneteltetésre ítélt Székesfehérvár-Komárom, Zirc-Veszprém, Pápa-Csorna, Karcag-Tiszafüred és Lajosmizse-Kecskemét szakaszokon, összesen mintegy 210 kilométeren közlekedhetnek ismét vonatok.
Az intézkedéssel a kormány a vidék lakosságmegtartó képességét kívánja erősíteni, az érintett térségeket, településeket a gazdaság vérkeringésében tartani. A változás 53 állomást vagy megállóhelyet érint közvetlenül. A nagyvárosoktól a Kecskemét környéki tanyavilágig 32 település összesen mintegy 350 ezer lakosa választhatja ismét a vasutat uticélja eléréséhez.
A minisztérium közlése szerint az induló menetrendet a tárca a hivatásforgalmi igényekhez – iskolába és munkába járáshoz – igazítja. Kezdetben jellemzően napi négy járatpárt használhatnak majd az utasok. Ez a szám a jövő évre szóló decemberi menetrendváltással, az addig lefolytatandó kistérségi egyeztetések nyomán változhat.
A szakminisztérium közölte azt is, hogy a szüneteltetett vonalak lépcsőzetes újranyitását tervezi. Reményeink szerint az idei év végéig további 4-6 pályaszakaszon állhat vissza a vasúti személyszállítás.
Az időjárás az útjukba állt
Az ütemezés a műszaki és személyi lehetőségek – pályaállapot, járművek és vasutasok rendelkezésre állása – függvénye. A rendkívüli esőzések és árvíz okozta károk különösen Észak-Magyarországon megnehezítik a vonalak újbóli átadását. A Szilvásvárad-Putnok és az Abaújszántó-Hidasnémeti szakaszokon elsőbb a helyreállítási munkákat kell elvégezni.
A MÁV Zrt. feladata, hogy az újraindítás pályavasúti feltételeit és a szükséges járműkapacitást jelentős ráfordítás nélkül, legkésőbb június 30-ig biztosítsa – közölte a minisztérium.
A szaktárca számít az érintett önkormányzatok közreműködésére és szerepvállalására az állomásépületek és környezetük rendbetételében és karbantartásában.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a szárnyvonalak ügyét a korábbi kormányzati megközelítéssel szemben döntően nem hatékonysági kérdésként kezeli. A takarékossági törekvések nem írhatják felül a társadalmi igényeket. A kormánynak tekintettel kell lennie a vállalati gazdálkodásban figyelembe nem vehető körülményekre is. A vidék lakosságmegtartó képessége nem csökkenhet rövid távú szempontok miatt. Az államnak évente 300-350 milliárd forintjába kerülő közösségi közlekedésben a vasúti szárnyvonalak szüneteltetésétől remélt megtakarítás alig néhány milliárd forint – írja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményében.
