A pajzs öt hét alatt, műszaki hiba nélkül tette meg a Népszínház utca és a Baross tér közötti 450 méteres utat – közölte Klados Gusztáv projektigazgató a pajzsbetörést követő sajtótájékoztatón a helyszínen.
Mint hozzátette, a végállomás előtt a szerkezet az addigi agyagos talajból kavicsosba érkezett és ez nagyobb figyelmet kívánt, de a talajváltozás végül nem nehezítette meg jelentősen az építkezést és az előre tervezett öt hét alatt sikerült befejezni az utolsó szakaszt is.
A projektvezető az MTI-nek kifejtette: miután megérkezik mindkét pajzs, a szerkezeteket kiszerelik, ez őszig tart majd. Azt követően befejezik a pesti oldali állomások szerkezetépítési munkáit, majd indulhat a vágányépítés is.
Demszky Gábor főpolgármester az eseményen az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy nem csak a DBR, hanem a Bamco is jól teljesített, mivel a meghosszabbított határidő előtt befejezték a munkát. Közlése szerint – egyetértve Klados Gusztávval – ő is szeretné, ha a metróépítő gárda együtt maradna, kulcskérdés ugyanis, hogy a mostani csapat folytatni tudja-e a munkát a második és a harmadik ütemben.
Kitért arra: Budapestnek 69, a kormánynak 96 milliárdjába kerülne a második ütem. A szakma a hosszabbítás mellett van, de nem tudni, hogy az unió azt mennyiben támogatná. A főpolgármester úgy véli, hogy ha a kormány beadja a pályázatot, akkor az EU megadja a támogatást. A kérdés, hogy ezt az “áldozatot” meghozza-e a főváros és a kormány – tette hozzá.
Alagúttörténelem
A 4-es metró alagútját 2007 áprilisában kezdték el építeni, akkor indult el az első pajzs a Kelenföldi pályaudvarról 7,4 kilométeres útjára. A korábbi ütemtervek szerint a pajzsoknak 107 hét alatt kellett volna elérniük az Etele térre, de csak 2008-ban 245 hét késés halmozódott fel telekkisajátítási problémák és a Bamco többszöri leállása miatt. Az alagútfúrást végző Bamco a legutóbbi ütemtervéhez képest a szerkezet 3-4 hónappal korábban ért a Keleti pályaudvarhoz. Az eredeti tervek szerint egy éve kellett volna a pajzsoknak megérkezniük a Baross térre.
A pajzsok Budán átlagosan 11, a pesti oldalon 16 métert tettek meg naponta, a kész alagútba összesen 3.750 alagútgyűrűt és 22.500 tübbinget (alagútfalazó elem) szereltek be. Egy alagút tömege nagyjából 70 ezer tonna. Az építés során rekordot is döntöttek: 31 métert haladtak az egyik pajzzsal egy nap alatt.
