A megelőzés, a gátak karbantartása a legjobb védelem az árvíz ellen, s ezen a területen a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Tikövizig) jól vizsgázott az elmúlt években – mondta Rácz Róbert (Fidesz), a Hajdú-Bihar megyei védelmi bizottság elnöke szerdán sajtótájékoztatón Tiszacsegén. Az igazgatósághoz tartozó 110 kilométer hosszúságú tiszai partszakaszon 13 települést, s az ott élő 50 ezer embert védik a gátak, amelyek jó állapotban vannak, de a magas vízállás miatt felkészültek a rendkívüli védekezésre – közölte a politikus, miután Bara Sándor, a Tikövizig vezetője társaságában megtekintette a hajdú-bihari partszakaszt.
Rácz Róbert a legfontosabbnak a gátszakadás megelőzését nevezte, mert akkor már – mint mondta – nincs műszaki megoldás. Jelenleg 3-6 méteres vízoszlop terheli a gátakat, amelyek jól bírják a nyomást, de miután a Tisza folyamatosan árad a térségben, fennáll az átázás veszélye – magyarázta a védelmi bizottság elnöke. Megjegyezte ugyanakkor, hogy legutóbb 1888 márciusában volt gátszakadás a térségben, az elmúlt 120 évben pedig “mindenki erősített valamit a gátakon”.
Bara Sándor, a Tikövizig igazgatója hozzátette: jelenleg 350-en folyamatosan járják, figyelik a partszakaszt, 30 ezer betöltött és további 100 ezer üres homokzsák áll készenlétben, miközben ötezer köbméter homokot szállítottak a csegei Tisza-parton kialakított elosztóba. A szakember szerint rendkívüli a jelenlegi árhullám: a Tisza középső szakasza ugyanis nem a folyó felső szakaszáról kapja az utánpótlást, mint az elmúlt években, hanem a Sajó vidékéről.
