Navracsics Tibor hétfőn az Országgyűlésben arról beszélt, hogy az általuk benyújtott fontos törvény- és alkotmánymódosító javaslatokról nem a pártérdekek alapján, hanem az ellenzéket bevonva kívánnak dönteni. Kérdés azonban, hogy az elmúlt évek politikai kultúráját szemlélve, ez csupán kommunikációs fogás, vagy valódi egység jöhet létre a pártok között.
A Fidesz elmúlt években és a választási kampány időszakában alkalmazott kommunikációs technikájának alapja, hogy igyekszik önmagát nem az egyszerű pártérdek képviselőjeként feltüntetni – emlékeztet Szánthó Miklós. A Nézőpont Intézet elemzője szerint a Gyurcsány-Bajnai kabinetekkel szemben is úgy interpretálták mondanivalójukat, mint amely megjeleníti a regnáló kormányzat ellenében táplált „országos elégedetlenséget”. A szakértő szerint érezhetően ezt a típusú mentalitást, a „általános közhangulat” nyilvánosság előtt történő „egységesítését” igyekszik a Fidesz átcsatornázni az elkövetkezendő időszakra is – de most már, mint kormánypárt.
A nemzeti egység kormánya
Szánthó Miklós szerint a felálló adminisztráció a választási eredményekre hivatkozva joggal jelenítheti meg önmagát a „nemzeti egység” kormányaként, mely a részérdekeket lebontva az ország minden állampolgárának érdekében akar eljárni. „Ezt szolgálja például a nemzeti konzultáció rendezvénysorozata, a megjelölt, mindenki számára értékválasztástól függetlenül fontos témák (közbiztonság, egészségügy stb.)”.
A szakértő ugyanakkor az fn.hu-nak hangsúlyozta: a kétharmados többség nem csak az „egyesítő” szerepének eljátszására, de a valós kooperáció nélküli döntéshozatalra is lehetőséget ad. „A nyilvános politikai térben az új kabinet értelemszerűen arra fog törekedni, hogy hangsúlyozza egyeztetési, együttműködési szándékát az ellenzékkel: erre példa az alkotmánymódosítással foglalkozó paritásos bizottság felállítása is” – mondta az elemző, hozzátéve, hogy ez egyúttal azonban lehetetlen helyzetbe is hozza a többi pártot, hiszen köztük megegyezésre, s így egységes fellépésre vajmi kevés esély mutatkozik.
Az egymással is vitázó, az elutasításon kívül közös álláspontra jutni képtelen ellenzéki erőkkel szemben pedig sikeresen mutatkozhat majd az Orbán-kormány a partikuláris részérdekeken, az „acsarkodáson” felülemelkedő politikai aktorként – miközben valójában saját, eredeti elképzeléseit önti jogszabályi formába.
Kompromisszumos javaslatok
A Fidesz által benyújtott jogszabálytervezetek (első sorban a választási törvény módosítására vonatkozó szöveg) ugyanakkor valóban alkalmas arra, hogy megegyezést hozzon létre a pártok között. „A politika lényege a különböző nézetek ütköztetése, az eltérő pártérdekek képviselete és vita teljesen természetes egy demokráciában, a döntések pedig legfeljebb kompromisszumok alapján születhetnek, ahol ugyanis konszenzus, azaz teljes egyetértés jön létre, ott megszűnik a politika” – emelte ki lapunknak Juhász Attila.
A Political Capital vezető elemzője kifejtette: a Fidesz választási rendszert érintő javaslata megfelelő kiindulópontnak tűnik a kompromisszum létrejöttéhez, de ettől függetlenül persze igaz, hogy a Fidesz a kétharmados többség birtokában akkor is elfogadhatja majd a javaslatot, ha többi párt azt nem támogatja.
Török Gábor, a Vision Politics vezetője szerint a Fidesz – feltehetően hosszú távú megfontolásokból – nem törekszik arra, hogy saját képére formálja a választási rendszert, azaz nem akar elmozdulni a többségi, győztes mindent visz elven működő mechanizmus irányába. „Mindez akár támogathatóvá is teheti az elképzelést egyes ellenzéki szereplők – különösen a Jobbik vagy az LMP – részéről” – fogalmaz egyik blogbejegyzésében.
