A hétfőn benyújtott, a büntető törvénykönyvet (Btk.) több ponton módosító javaslatban – amely már a kihirdetését követő 30. napon hatályba lépne – visszaállítanák a 2003. március 1-jét megelőző büntetéskiszabási szabályokat, azaz az úgynevezett “középmértékes büntetést”. E szerint a büntetéskiszabás kiinduló szempontja lenne az adott tételkeret középmértékéhez való viszonyítás.
Az előterjesztés egy másik rendelkezése a “három csapás” bevezetése. E törvénymódosítás “a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény” büntetési tételének felső határát a kétszeresére emeli, ha azok közül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény.
További szigorítást jelentene, hogy ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a halmazatban lévő bűncselekmények közül a törvény szerint valamelyikre életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, az elkövetőre életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Rögzítenék, hogy az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés enyhítésének nincs helye.
A javaslat a közoktatásban dolgozó pedagógusok fokozott büntetőjogi védelmét is megteremtené azzal, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében megemelné a kiszabható büntetési tételek mértékét.
A Fidesz-KDNP a Btk.-módosítás részeként módosítaná a holokauszttagadásról szóló passzust is, és kimondaná, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
