Navracsics Tibor mutatta be a Parlamentben az alkotmánymódosítási javaslatukat, amely a 200 fős parlament bevezetésére, illetve az új minisztériumi struktúrára irányult.
A kijelölt kormányfőhelyettes szerint régi adósság a kisebb, kétszáz fős parlament. A politikus hétfői expozéjában a kormányalakítással összefüggő három javaslatukról azt mondta: ez az új korszak szimbolikus kezdete.
“Egy olyan korszakot szeretnénk a jövőben felépíteni, egy olyan magyar politikát szeretnénk megvalósítani, amelynek középpontjában a közjó szolgálata áll” – hangsúlyozta a politikus.
Az alkotmánymódosítással összefüggésben Navracsics Tibor kiemelte: ez szándékaik szerint részben adósságrendezés, részben pedig az új politikai korszak egyik alapelvének megfogalmazása. “Régi adósságunk a kétszáz fős parlament” – mondta.
Ezzel kapcsolatban beterjesztenek egy javaslatot a választási törvény módosítására. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez csak egy tárgyalási alap, nem pártérdekek alapján szeretnének módosítani, hanem konszenzust akarnak az ügyben. Ennek érdekében, az ellenzéket bevonva egy paritásos bizottságot hoznának létre. A tervek szerint 2011. július 30-ig kéne megállapodni, hogy 2011. december 31-ig elfogadják a módosítást.
Navracsics Tibor hangsúlyozta: a demokratikus úton haladva nyújtják be alkotmánymódosító javaslataikat, a közjogi hagyományokat követve.
Beszéde végén kiemelte: lehetséges, hogy ők is fognak hibákat elkövetni, ám – szemben az előző kormánnyal – ők ezeket ki is fogják javítani.
A bizottságon átment
Általános vitára alkalmasnak találta az alkotmányügyi bizottság hétfőn az alkotmány módosításáról, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról, a központi államigazgatási szervekről és a kormány tagjainak és az államtitkároknak a jogállásáról szóló törvényjavaslatokat, valamint a Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozatot.
A kormánypárti előterjesztések általános vitára való alkalmasságát a Fidesz-KDNP frakciószövetség megszavazta, az ellenzék – az MSZP, az LMP és a Jobbik – azonban egyikre sem mondott igent.
A 27 tagú bizottságban a legnagyobb vita az alkotmánymódosítás azon pontján alakult ki, hogy a választásokon kétharmados többséget szerzett Fidesz-KDNP 200-ban maximálná az Országgyűlés létszámát, rendezve a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletét is.
Az előterjesztő, a fideszes Navracsics Tibor a törvényjavaslatról szólva az ülésen elmondta: ez az a javaslat, amit az előző ciklusban hetvenegyszer utasított el a kormányoldal.
Hozzátette, ehhez a javaslathoz benyújtják a választási törvény módosítását is, amelynek megtárgyalásához paritásos albizottságot hoznának létre az alkotmányügyi bizottságon belül.
A miniszterelnök-helyettest is belevennék
Az alkotmánymódosítás emellett az alaptörvényben nevesítené a miniszterelnök-helyettesi poszt intézményét, valamint – a kormány szervezetalakítási szabadságának részeként – külön törvényi szabályozás körébe utalná a kormányzati szervek alkalmazottainak jogállására vonatkozó rendelkezéseket.
A bizottsági ülésen elhangzott: akár 20 százalékkal is csökkentheti a miniszterelnök a jövőben a miniszterek fizetését, miután a Fidesz és a KDNP új változatban hétfőn benyújtotta a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés szövegébe bekerült az a mondat, miszerint “a miniszter alapilletményét a miniszterelnök át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 20 százalékkal csökkentheti”.
Navracsics Tibor, a leendő közigazgatási és igazságügyi miniszter, a miniszterelnök-helyettesi poszt várományosa azt mondta: kodifikációs hiba történt, mikor a benyújtott törvényjavaslat szövegében nem szerepelt a miniszteri fizetések csökkentésére vonatkozó bekezdés.
Ellenvélemények
Gaudi-Nagy Tamás jobbikos bizottsági tag az ülésen az alkotmánymódosítás ellen foglalt állást. Szóvá tette azt is, hogy a központi államigazgatási szervekről szóló törvényjavaslat átalakítja a teljes magyar közigazgatási rendszert úgy, hogy nincs róla részletes társadalmi vita.
Az LMP-s bizottsági tag, Schiffer András közölte: pártja szerint akkor lenne érdemes törvényjavaslatban rögzíteni a parlament maximális létszámát, ha már látszik az, hogy hogyan állna fel egy új választási rendszer. Ezt a véleményt a jobbikos Gyüre Csaba, a bizottság alelnöke is osztotta.
A fideszes Répássy Róbert, aki a javaslatok egyik benyújtója, minderre azt válaszolta: a paritásos albizottság létrejötte után az ellenzék is beleszólhat abba, milyen legyen az új választási rendszer. Hozzátette: a Fidesz-KDNP elképzelése szerint a vegyes választójogi rendszer megmaradna – egyes elemeinek arányos csökkentése mellett -, emellett a kisebbségek kedvezményes mandátumhoz juthatnának.
A Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozatot Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ismertette a bizottságnak. Hozzátette: az ellenzéknek lesz rá módja, hogy módosító javaslatokat nyújtson be hozzá. A politikai nyilatkozat általános vitára bocsátását végül a Fidesz-KDNP képviselői szavazták meg, az MSZP, az LMP és a Jobbik képviselői nem.
