Suha György csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a tiszteletbeli konzulok igazolványáról a külügyminiszter utasítására a napokban törölték azt a mondatot, amely szerint tulajdonosa a hivatali tevékenységével összefüggésben mentességet élvez a magyar államigazgatási és bírói joghatóság alól. A testület elnöke kijelentette: ezzel veszélybe került a tiszteletbeli konzulok munkája, miután – szavai szerint – igazolványuk mostantól csak annyit ér, mint egy pontgyűjtő kártya.
Suha György – a Gambiai Köztársaság tiszteletbeli konzulja – hozzátette: a döntés annak a nyolc éve tartó folyamatnak a lezárása, amelynek során a Kovács László, Göncz Kinga majd Balázs Péter vezette tárca sorozatosan szűkítette a tiszteletbeli konzulok jogkörét.
Mint mondta, reméli, hogy hamarosan “új folyamat kezdődik”, és az új kormány a nemzetközi együttműködésben megszokott módon viszonyul majd a tiszteletbeli konzulokhoz.
A testület elnöke emlékeztetett: a tiszteletbeli konzulok a Külügyminisztérium 2003-as döntése óta nem használhatnak megkülönböztető rendszámot, a kormány pedig protokolláris események alkalmával rendre eltekintett meghívásuktól, noha a Magyarországon dolgozó mintegy félszáz tiszteletbeli konzul többsége az őket delegáló állam egyetlen magyarországi képviselője.
A Külügyminisztérium szerdán az MTI megkeresésére azt közölte: a Magyarországra akkreditált tiszteletbeli konzulok jogállása nem módosult. Balogh Dénes, a tárca helyettes szóvivője tudatta: a Külügyminisztérium által a tiszteletbeli konzulok részére kiállított igazolványoknak csupán az adattartalma változott, a változás azonban nem érinti a rájuk vonatkozó, “nemzetközi egyezményekben meghatározott kiváltságokat és mentességeket, amelyekről az illetékes magyar hatóság megkeresésére a Külügyminisztérium nyilatkozik”.
A helyettes szóvivő hozzátette: a Külügyminisztérium a továbbiakban is minden segítséget megad a tiszteletbeli konzulok tevékenységéhez.
A Külügyminisztérium 2003-ban több kedvezményt visszavont a Magyarországon tevékenykedő tiszteletbeli konzuli képviseletektől.
Kovács László akkori tárcavezető az után rendelte el a tiszteletbeli konzulátusok működésére vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát, hogy kiderült: Kulcsár Attila, a K and H brókercégének milliárdos sikkasztással gyanúsított volt munkatársa olyan igazolással rendelkezett, amely szerint ő a budapesti libériai tiszteletbeli konzulátus gépkocsivezetője, és használhatta a kirgiz tiszteletbeli konzul autóját is. Utóbbival szökött külföldre, miután hozzájutott egy olyan igazolványhoz, amelyet a tiszteletbeli konzulok adhatnak alkalmazottaiknak.
A Külügyminisztérium ezután úgy határozott, hogy a tiszteletbeli konzulátusok a továbbiakban nem használhatnak megkülönböztető rendszámot, nem hozhatnak be vámmentesen gépkocsit az országba, és az üzemanyagban foglalt fogyasztási adó visszatérítésére sem jogosultak, valamint megvonták tőlük azt a lehetőséget, hogy a konzuli képviseletek helyi alkalmazottai számára igazolványt bocsássanak ki.
A tiszteletbeli konzuli testület többször tiltakozott a jogkörök szűkítése ellen, és visszaállításukért tavaly tárgyalásokat is kezdeményezett a Külügyminisztériummal.
Ugyancsak kifogásolta a tiszteletbeli konzulok magyarországi privilégiumainak eltörlését az Európai Konzuli Testületek Szövetsége.
A Nemzetbiztonsági Hivatal 2008-as évkönyve ugyanakkor az országra veszélyes tevékenységek között említette, hogy a tiszteletbeli konzulátusok működésének “olyan tendenciája látszik meghonosodni, amely gyakran felveti a jogellenes tevékenység gyanúját”. Eszerint a visszaélésre törekvők döntően olyan államok tiszteletbeli konzuli címét igyekeznek megszerezni, amelyek nagy távolságra vannak, zavaros belső viszonyok között működnek, ezért “kormányszerveik nem képesek megfelelő ellenőrzés alatt tartani tiszteletbeli diplomatáik státusszerzésének és tevékenységének körülményeit, amelyek így adásvétel tárgyát képezhetik”.
