Egy Gallup-felmérés szerint 1998-ban, a választópolgárok az akkor megalakult Orbán-kormány első száz napja legsikeresebb területének az oktatást jelölték meg. Tizenkét évvel később, úgy tűnik, nem lesz ennyire látványos eredmény ezzel kapcsolatban. Legalábbis ezt mutatja, hogy az iskolaügy nem került be a legsürgetőbben változtatni kívánt területek közé. Sőt, a Fidesz a programjában szinte meg sem említi azt, és a felügyeletét is átengedné a hírek szerint a KDNP-nek. Többen úgy vélik, hogy az első körben megújítandó területek – rendteremtés, egészségügy és vállalkozások segítése – utánra halasztja az oktatási reformot a Fidesz.
Orbán Viktor elég szűkszavú mostanában ezzel kapcsolatban. Pedig 2004-ben még feltűnt oktatási konferenciákon is, ahol nemzeti sorskérdésnek nevezte a magyar oktatásügyet. Arról beszélt, hogy a közoktatási intézmények fenntartása – beleértve a pedagógusok bérét – is nem önkormányzati, hanem kizárólag állami feladat. Azt is deklarálta, hogy legalább az alsó tagozatnak minden településen működnie kell. Sőt olyan szakmai kérdésekről is beszélt, mint a Nemzeti alaptanterv („mindenki tudja, itt baj van”), úgy fogalmazott, hogy „arra a kérdésre, ki mondja meg pontosan, mi az oktatás erkölcsi és műveltségtartalma, világos választ kell adni. A válasz nem veszhet el a különböző, egymásra épülő pedagógiai programok közötti huzakodásban.”
Pokorni is háttérbe szorul
Azóta nemigen beszél Orbán az iskoláról, ha csak az új győri sportcentrum átadásán tavaly elmondott szavait nem kódoljuk így. Ott három egyszerű mondatban foglalta össze politikai meggyőződését: „Minden gyerek lakjon jól, minden gyerek mozogjon, és minden gyerek olvasson!” Mert – ahogy összegezte – így az a generáció, ami fölnő, erős lesz. Márpedig erős generáció nélkül nem lehet jövője Magyarországnak sem.
A mostani választási kampányban azonban már kerülte a leendő miniszterelnök ezt a témát. Egy darabig Pokorni Zoltán – bár konkrétumok nélkül – nyilatkozgatott a jövő feladatairól, úgy tűnt, erősen aspirál a tárca élére. (Némileg komolytalan volt, és inkább a kampány részének volt tekinthető, amikor részletkérdésekben (buktatás, értékelés) Kósa Lajos, Szijjártó Péter és Pósán László is kifejtette véleményét.) Pokorni azonban már hetekkel ezelőtt lényegében egyértelműsítette, hogy nem lesz miniszter, sőt, célzott rá, hogy nem fideszes kézbe kerül az oktatási terület. A volt oktatási miniszternek köztudottan nem túl jó a viszonya Orbán Viktorral, talán ezért nem látná szívesen a leendő miniszterelnök a kabinetben.
Erkölcsileg megújult iskola
Hoffmann Rózsa viszont végigturnézta az országot és a médiát is a kampány során. A Pázmány Péter Egyetem docense – aki a nyolcvanas évek elején, a Köpeczi-minisztériumban volt főelőadó, majd elindította és vezette az első nyolcosztályos gimnáziumot, később az OKÉV igazgatója és a köznevelési tanács tagja is volt -, legutóbb a Duna tévében fejtegette elképzeléseit. Ennek lényege, hogy nagyobb hangsúlyt adna az iskolákban az erkölcsi nevelésnek. Eltekintve az olyan nem túl konkrét állításoktól, mint hogy „olyan kormányzati ciklus elé nézünk, amikor a tisztesség és az igaz beszéd a helyére kerül, igazmondó közpolitikai környezetben fogunk élni”, ami már – mint mondta – önmagában sokat lendít az iskolai erkölcsi nevelés lehetőségein, egészen kézzelfogható terveket is elárult. Kijelentette, hogy szükség lesz erkölcstan- és etikaoktatásra, és azt is nyilvánvalóvá tette, hogy visszaállítaná a buktatás és az osztályzás lehetőségét. Az fn.hu-n erről – az átfogó reformelképzelésnek nem nevezhető témáról – már korábban többször írtunk, inkább szimbolikus üzenete van, hiszen a tanulók néhány százalékát érintette az évismétlés akkor is, amikor még nem volt tiltva.
Hoffmann Rózsa
A KDNP szakpolitikusa a Duna tévében azt is kijelentette, hogy a tanítás, az erkölcs és a tudás szorosan összefüggnek a pedagógiában, ami nagyon jól működött évszázadokon keresztül, és az elmúlt nyolc évben roggyant meg. „Nem kell itt feltalálni a spanyolviaszt, sem reformokban gondolkodni. Helyre kell tenni a dolgokat a maguk természetes rendjében” – szögezte le. Ez is leginkább azt sejteti, hogy az oktatás nemigen fog nagy vonalakban változni egy ideig.
Mindennapos testnevelés, szakfelügyeleti rendszer
A már hónapok óta a KDNP honlapján olvasható oktatáspolitikai programban az is szerepel – ami egyébként a Pokorni Zoltán által is irányadónak nevezett Bölcsek tanácsa-ajánlásokkal is egybecseng –, hogy szükségesnek tartanák a szakfelügyeleti rendszer visszaállítását, a kiváló pedagógusok munkájának honorálását, és az alkalmatlan pedagógusok elbocsátását.
A program kitér arra is, hogy – ahogy hat éve Orbán Viktor is szorgalmazta – új Nemzeti Alaptanterv (NAT) kidolgozására van szükség, mert az ma nem szabályozza, hogy mit kell tanítania a pedagógusoknak. „Márpedig ha nincs tanterv, akkor nincs biztosítva a nemzeti műveltség továbbvitele, és egy idő után nem lesz magyarul beszélő ember a Kárpát-medencében – figyelmeztetetett kicsit teátrálisan Hoffmann Rózsa nemrég egy konferencián. Ez nem feltétlenül jelent ugyanakkor központból előírt, kötelező tantervet, mert a program arra is kitér, hogy „nem gátoljuk, hogy ellenőrzött kísérleti programok támogatásával új pedagógiai elképzelések is megvalósulhassanak”.
A KDNP az általános és középiskolákban mindennapos testnevelést is szorgalmaz, viszont elég ködösen szól az integrált nevelés, az esélyteremtés kérdéséről. „A társadalmi igazságosságot, az esélyegyenlőséget biztosítani kell az ifjúság számára, ez állami feladat” – szögezi le. Ezért külön oktatási, nevelési program megalkotását irányozza elő a rászoruló gyerekek, fiatalok integrációjára. Hogy pontosan ez mit jelent a gyakorlatban, az egyelőre tisztázatlan.
Viszont az ország bármely településén lakó gyermekek számára valóban elérhetővé tennék az óvodai ellátást. És – szintén egybecsengve a 2004-es orbáni elvekkel -, „a már meglévő óvodát és az első négy évfolyami iskolai ellátást központi költségvetésből finanszírozzuk minden olyan településen, amelyen önerőből az ötödik évfolyamtól nem működtethető iskola”.
Átlagbért meghaladó bérezés a pedagógusoknak
A KDNP a pedagógusok számára „értelmiségi életformát biztosító, az átlagbért meghaladó bérezést” ígér. A pedagógusképzésben és továbbképzésben pedig a fejlesztő pedagógiai ismeretekre, az integrált oktatás-nevelés módszereinek elsajátítását szeretné elérni.
Kevés konkrétumot olvashatunk ki a programból a szakképzés megújításáról és a felsőoktatási reformokról. Az előbbi kapcsán azt írja a dokumentum, hogy „olyan szakképzési rendszert kell kialakítanunk, mely a piacképes szakmák megszerzését támogatja, mind a fiatalok, mind a munkaerőpiacról kiszorultak számára”, de ennek módját nem vázolja. A legkevésbé értelmezhető a felsőoktatás Bolognai-átalakításáról szóló – „kinn is vagyok, benn is vagyok” – passzus: „A Bolognai Nyilatkozat elveit oly módon, oly mértékben és olyan ütemezéssel kell a hazai felsőoktatás fejlesztésében figyelembe venni, amilyen mértékben azok hazánk érdekeit szolgálják.”
Végveszélyben a közoktatás
Az oktatás minden egyes szintjén súlyosbodó problémákkal nézünk szembe. Elemi iskolásaink írni, olvasni, és számolni tudása folyamatosan romlik, középiskolásaink műveltsége hanyatlik. A felsőfokú oktatás látványosan bővült, de a hallgatók által elsajátított tudás folyamatosan csökken – olvasható a KDNP-programban, s ezzel nincs olyan szakember, aki ne értene egyet.
Az akadémia oktatáskutatói nemrég azt hangoztatták, hogy veszélyben a nemzet, ha nem történik sürgős beavatkozás az oktatási rendszerben. Mint mondták, a magyar oktatás olyan gyenge teljesítményt nyújt, hogy veszélyezteti a magyar írásbeliséget, a magyar nyelvet és a nemzeti kultúrát, a magyar tudomány jövőjét és mindezekkel összefüggésben az ország gazdasági versenyképességét, a társadalmi kohéziót és a demokráciát is. Hacsak nem történik sürgősen, tudományos elvekre épülő beavatkozás e téren. Ráadásul, mint egy nemrég megjelent nemzetközi kutatás bizonyítja, az oktatási rendszer javítása szorosan összefügg a gazdasági növekedéssel. A jobb oktatási teljesítmény növeli a GDP-t.
A sokkoló gazdasági növekedés titka
“Itt most feketén-fehéren kimutatták, hogy az alkalmazható tudás növelése nemcsak úgy általában jelentene gyorsabb fejlődést, hanem valóban szinte sokkoló mértékű gazdasági növekedést eredményezne.”
A teljes cikk itt olvasható.
Egyelőre, úgy tűnik, Orbán Viktor nem ezt az útját választja a magyar gazdaság megjavításának, az oktatás megújítása még várat magára.
