A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője szerint érdemes azzal is foglalkozni, kire volt sikk szavazni idén, és kire kínos. Ez a nehezen megfogható momentum ugyanis sokkal nagyobb szereppel bír a politikai pártversenyben, mint gondolnánk.
Novák Zoltán úgy véli, az idei választásokon a divatszerű mechanizmusok nagyobb hangsúllyal estek latba, mint korábban. Idén először a radikális szavazók nyíltan vállalták nézeteiket, bizonyos szavazói rétegekben kifejezetten divat lett jobbikosnak lenni.
A Lehet Más a Politika esetében is gyanítható, hogy a választókat sokkal inkább az üde és fiatalos imázs ragadta meg, mint a helyenként mégoly cizellált programpontok. Az ökoszociális mondanivaló vélhetően kevésbé volt meggyőző, mint a romlatlan frissesség.
Ha divatpártnak titulálnánk a Jobbikot és az LMP-t, akkor az MSZP érdemelné ki az anti-fashion jelzőt. A szavazói azonosulásból teljesen hiányzott a büszkeség és az öntudat, valamint a motiváció mintázatában is leginkább a hűség és a kármentés volt döntő. Nehéz persze azonosítási pontokat találni egy olyan párt esetében, amely maga is identitásválsággal küzd.
Az elemző szerint a Fidesz sikerében kevés szerepet játszottak a trendmechanizmusok. A párt nem hozott újat a politikai divatba. „Végigfutva a választókerületek listáján, az embernek az az érzése támad, hogy a legtöbb körzetben akkor is a Fidesz nyert volna, ha egy kutyát indítanak, fideszes logóval a nyakörvén.
Ajánlott link:
