„A harmincas éveket idéző Jobbik választási sikere párhuzamba állítható több nyugat-európai szélsőjobboldali párt népszerűségével, például a holland Szabadság Párttal. De hasonló jelenség figyelhető meg Olaszországban, Finnországban, Romániában, Görögországban és Franciaországban is” – állapítja meg a Le Figaro című francia lap.
Azonban arra is rávilágít, hogy Kelet-Európában a rasszizmus és az antiszemitizmus nem ugyanazt a borzalmat jelenti, mint Európa nyugati felében, ezért tévedés lenne csupán az idegenek ellen irányuló nacionalista mozgalmakként látni a szélsőjobboldali pártokat.
„Meghatározó ideológiájuk az idegenellenség, de az elutasítás valójában sokkal erősebb az általuk megjelölt belső ellenséggel szemben, amelynek oka a gazdasági válság. Magyarországon a külföldi termékek iránt nyitott liberális gazdaságpolitika kudarcát követően bevezetett megszorító csomag szidalmazásában a zsidók, a romák és a bankárok töltik be a bűnbak klasszikus szerepét” – teszi hozzá a Le Figaro.
A lap szerint a társadalmi elégedetlenség ellenére a szélsőjobboldali előretörés nem egységes folyamat, és azokban az országokban, ahol a konzervatív erők elég erősek, a szélsőjobboldal szétmorzsolódik bennük.
