Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, aki a Jobbik képviselőjelöltjeként indul az országgyűlési választáson, arra hivatkozott, hogy nem tudja ellátni védői feladatait, mert a “párthadsereggé züllesztett rendőrség megszállta” a bíróság épületét.
Budaházy György azzal vált ismertté, hogy a 2002-es választások eredménye elleni tiltakozásul az év nyarán híveivel órákra elfoglalta és lezárta az Erzsébet hidat. Jelen perben alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészületével vádolta meg az ügyészség. A vád szerint a 2006 őszi fővárosi zavargások utáni hónapokban, jobbára a Kuruc.info internetes portálon közzétett tucatnyi írásában Budaházy a kormány elkergetéséről és a parlament feloszlatásáról értekezett. Budaházy tagadta bűnösségét.
Az elsőfokú büntetőperben a Fővárosi Bíróság 2008 januárjában nem jogerősen felmentette a vádak alól Budaházyt, mert álláspontja szerint a vádlott túllépett ugyan a véleménynyilvánítás határain, de közvetlenül és konkrétan az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására nem hívott fel.
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész fellebbezett, így a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblára került másodfokra, ahol azonban 2008 novemberében hatályon kívül helyezték az elsőfokú döntést a tényállás hiányosságai miatt, s új elsőfokú eljárásra utasították az ügyet.
A megismételt elsőfokú eljárásban a Fővárosi Bíróság 2009 szeptemberében nem jogerősen egy év három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte Budaházyt. Az akkori szóbeli indokolás szerint Budaházy 2006 ősze és 2007 tavasza között közzétett írásaiban túllépte a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos határait azzal, hogy erőszakkal fenyegetett, a kormány és az Országgyűlés távozását szorgalmazta, ennek érdekében mozgósította olvasóit és erőszakot helyezett kilátásba, például amikor azt írta: “Takarodjatok, ha élve meg akarjátok úszni!”
A bíróság szerint a harcias nyelvezetű írásokban megfogalmazott erőszakos fenyegetés elég közvetlen és konkrét volt az állam elleni bűncselekmény előkészületének megállapításához. Védői fellebbezés folytán került a büntetőper, ismét másodfokon, a Fővárosi Ítélőtáblához.
A pénteki tárgyalásra rendkívüli biztonsági intézkedések közepette került sor. A Markó utcának az ítélőtábla épülete előtti szakaszát rendőrkordonokkal zárták le, a területre csak az előzetesen regisztráltak, engedélyesek léphettek be. Az előzetes letartóztatásban lévő Budaházyt tucatnyi kommandós őrizte.
Budaházy tavaly június óta van előzetes letartóztatásban országgyűlési képviselők, politikusok elleni, jobbára Molotov-koktélos terrorcselekmények gyanúja miatt. A nyomozó ügyészek szerint Budaházy a bűnszervezet vezetője volt, tucatnyi társa is előzetes letartóztatásban van. Amennyiben a bíróság nem hosszabbítja meg Budaházy előzetes letartóztatását, az április 19-én lejár.
Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatti büntetőper pénteki tárgyalása több mint egy órás késéssel kezdődött el, de az ügyet végül érdemi tárgyalás nélkül kellett elhalasztania a bíróságnak.
Először a tárgyalóteremben jelenlévőknek az ítélőtábla egyik vezetője eligazítást tartott az eljárás menetéről, miután pedig néhány szimpatizáns Budaházyt ábrázoló plakátot és Árpád-sávos zászlót emelt fel, a bírósági vezető felszólította a hallgatóságot, hogy tartózkodjon mindenfajta politikai véleménynyilvánítástól a bíróság épületében.
Ezután Gaudi-Nagy Tamás kért beszélőt védencétől, majd pedig bejelentette, hogy az eljáró tanács kizárását és a per elnapolását kéri. Az ügyvéd azzal indokolta indítványait, hogy Budaházy felesége csütörtökön hivatali visszaélés miatt feljelentette a Központi Nyomozó Főügyészségen Lukács Zsuzsannát, a Fővárosi Ítélőtábla elnökét.
Az ügyvéd ismertetése szerint Budaházy Bernadett feljelentésében arra hivatkozott, hogy az első eljárás során, amikor Budaházy Györgyöt elsőfokon felmentették, Lukács Zsuzsanna egy olyan ítélőtáblai tanácselnökre, Tóth Évára szignálta az ügyet, aki a pártállami időkben is büntetőbíróként dolgozott, így – a feljelentés szerint – tudható volt, hogy pártatlan és tisztességes eljárás nem várható tőle.
Tóth Éva tanácsa volt az, amely az elsőfokú felmentő ítéletet hatályon kívül helyezte és az eljárás megismétlésére utasított.
Gaudi-Nagy Tamás hivatkozott arra is, hogy tudomása szerint Budaházy édesanyjának a Fővárosi Bíróságon a megismételt eljárásban bűnösséget megállapító bíró azt mondta: bárki tárgyalta volna az ügyet, mindenképpen elmarasztaló ítélet születik.
Az ügyvéd ezután megkérdezte az eljáró tanács három tagját, hogy a pártállami igazságszolgáltatásban is a bíróként tevékenykedtek-e.
Budaházy György is a tárgyalás elnapolását kérte. Azt mondta, hogy előzetes fogva tartása során vegzálják, hajnalban rendszeresen felkeltik, ezért nincs olyan állapotban, hogy több órás tárgyaláson részt vegyen.
A tábla ezek után iratismertetéssel kívánta folytatni az eljárást, ekkor állt elő Gaudi-Nagy Tamás azzal, hogy a pártállami időket idéző hangulatban, “megfélemlítettség és fenyegetettség” közepette zajlik a tárgyalás, még az illúzióját sem érzi a független, pártatlan, tisztességes eljárásnak, és olyan pszichikai nyomás alatt áll a fokozott rendőri jelenlét miatt, hogy nem képes ellátni védői feladatait.
Az ügyvéd a kialakult helyzettel kapcsolatban, a bírói tanács engedélyével, telefonon konzultált a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökével, majd elhagyta a tárgyalót. A tábla emiatt 200 ezer forint rendbírsággal sújtotta Gaudi-Nagy Tamást, majd elnapolta a tárgyalást, mert védő hiányában azt nem lehetett folytatni.
