A külképviseleteken április 4-én helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni, de azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni.
Ez azt jelenti, hogy – bár helyi idő szerint reggel 6-kor kinyitottak a szavazókörök – Londonban (Nagy-Britannia), Dublinban (Írország), Lisszabonban (Portugália), Algírban (Algéria), Abujában (Nigéria) 18 óráig lehet szavazni. Marokkóban, Rabatban azonban az időeltolódás miatt helyi idő szerint csak délután 5 óráig szavazhat a voksolásra jelentkező 4 választópolgár.
A külképviseleten szavazó választópolgár a szavazólapjait egy kis borítékba teszi, mint Magyarországon. A szavazatokat tartalmazó lezárt boríték mellé ki kell tölteni egy nyilatkozatot, amelyben a választópolgár és a küvi vezetője igazolja, hogy a mellékelt borítékban a választópolgár szavazatai vannak, valamint a nyilatkozat tartalmazza a választópolgár nevét, lakcímét, személyi azonosítóját.
Ezt a nyilatkozatot és a lezárt borítékban lévő szavazatot egy nagyobb borítékba teszik, lezárják, a választópolgár a borítékot a ragasztáson aláírja, majd ezt az úgynevezett szavazási iratot teszi a választópolgár az urnába.
Az urnát a szavazás befejezése után lezárják, a a külképviseleti választási iroda vezetője pedig elindul vele Budapestre.
A külképviseleti szavazásra a választáson listát állító pártok saját költségükön megfigyelőket küldhettek, ezzel csak a Fidesz-KDNP és a Jobbik élt: 29 külképviseletre küldtek megfigyelőt az egyik vagy mindkét fordulóra. A Fidesz-KDNP 21, míg a Jobbik 28 megfigyelőt küldött a magyar nagykövetségekre és konzulátusokra.
